Meddig, hogyan és miért tűnt el Gulyás Márton? A 168 Óra úgy tudja, meghatározott időre, nyár végéig tudatosan kivonja magát a politikai közéletből, visszavonulása egyfajta elvonulás, politikai elvonókúra.
És hogy miért? Mert Gulyás szerint minden, amit az elmúlt nyolc évben tett, csakúgy, mint az ellenzéki pártok próbálkozásai, a civilek pályáján is totális bukás. Gulyás szerint nem csak a pártok, az aktivisták – élükön önmagával, aki mindenhol ott mozgott, zsizsegett az elmúlt nyolc évben – elmulasztották az intellektuális tőkefelhalmozást, azt a terepmunkát, amely a közösségépítésben elengedhetetlen.
Gulyás többször hangoztatta, nincs itt a világvége, az újabb Orbán-kormányzásban nem omlik össze minden. De azért a választással elég sok minden összeomlott. Sokkal jobban ki kell józanodni ahhoz, hogy önelfogultság és helyzethibáztatás nélkül mindenki felismerje: rosszul csinálták, így nem lehet tovább. Nem gyorsan kell reagálni, hanem tanulni egymásról és magukról.
Ugyanakkor aligha képzelhető el, hogy Gulyás ne törné a fejét valamiféle kormányellenes, kormánykritikus akción. „Mostantól nem a Fidesz-kormánnyal, hanem az Orbán-rendszerrel kell harcolni, ki kell dolgozni a nem technikai, hanem hosszú távú taktikai stratégiát, teljesen újat, így folytatni ezt nem szabad” – mondta nemrég.
Gulyás állítólag akkor tér vissza, amikor a rendszerrel szembeni közös politikai tudáshoz megfelelő, új szótárt talált. Addig nem lesz ott az első sorban sem tüntetéseken, sem más „látszategyüttléteken”, amelyek súlyos csalódást, végső soron pedig hosszas politikai apátiát hozhatnak a most is kiábrándult tömegben – hiszen sem a cél, sem az eszköz nem világos.