Ez a nap
Jöhet a gyülekezési jog korlátozása és a választási törvény újabb megbuherálása
A képviselők kedden késő este befejezték a bírák jogállásával és a választásról szóló törvény módosításával kapcsolatos kormánypárti javaslatok általános vitáját, majd a kabinet képviselője ismertette a gyülekezési jogról, és a magánélet védelméről szóló indítványokat. Az Országgyűlés ülése utóbbi javaslatok összevont általános vitájával folytatódott.
Módosítanák a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt
Bajkai István (Fidesz) a bírák jogállásáról szóló törvények módosításával kapcsolatban előterjesztőként azt mondta, hogy a hatalmi ágak szétválasztása régóta fontos ismérve az államnak. Kiemelte a bírói függetlenség alapelvét: a személyi és a szakmai függetlenséget is biztosítani kell.
Az általános indokolás szerint amennyiben a bíró szolgálati jogviszonya meghatározott okokból szűnik meg, mert bizonyos jogviszonyt létesít vagy kinevezést kap, akkor a megbízatása lejártát követően kérheti, hogy őt pályázat kiírása nélkül ismét nevezze ki bíróvá a köztársasági elnök. E rendelkezés egyértelműbb megfogalmazása érdekében a normavilágosság követelményének megfelelő és a joggyakorlat egységét biztosító szövegezést vezet be a törvényjavaslat.
Bajkai István az indítvány támogatását kérte.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szintén erre buzdította képviselőtársait.
Vita a bírák jogállását érintő módosításokról
Salacz László (Fidesz) közölte: a nagyobbik kormánypárt támogatja a törvényjavaslatot, amely biztosítja a joggyakorlat egységességét.
Staudt Gábor (Jobbik) támogathatónak nevezte az indítványt, amely szavai szerint technikai, jogértelmezési. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nem csupán ez a probléma az igazságszolgáltatással, holott a szövegből úgy tűnik. Kijelentette, hogy napi szinten csorbát szenved a bíróságok függetlensége.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a törvénymódosító javaslat egy „gyáva és korrupt” kezdeményezés annak érdekében, hogy lehetővé váljon Patyi András kinevezése a közigazgatási felsőbíróság élére. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, Patyi András korábban nyilvánosan alázkodott meg a miniszterelnök előtt azt követően, hogy az által vezetett Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a kampányban megbírságolta Orbán Viktort.
Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka hasonló véleményt fogalmazott meg, és „Lex Patyinak” nevezte az előterjesztést, amelynek tartalmával nem ért egyet.
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka felszólalásában visszautasította az ellenzéki állításokat és kijelentette, a szóban forgó törvénymódosítás nem áll összefüggésben Patyi Andrással és a közigazgatási bíráskodással, amelynek kérdése tudomása szerint szeptember-októberben kerülhet a parlament elé.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta továbbá, hogy a kormány a bíróságok függetlenségét a demokrácia kiemelt fontosságú alapértékének tartja, amihez mindenkor ragaszkodnak.
Bajkai István (Fidesz) zárszavában megerősítette, az általa is jegyzett előterjesztés mindössze technikai módosítás.
Változhat a választásról szóló törvény
Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselők önálló képviselői indítványa nyomán változhat a választási eljárásról, illetve a kampányköltségek átláthatóságáról szóló törvény. Bajkai István (Fidesz) előterjesztői expozéjában a változtatásokat bemutatva azt mondta, fontos változás, hogy az állami kampánytámogatás visszafizetéséért a jelölőszervezet minden jelöltje egyetemlegesen felel, és az a párt, amely az előző országgyűlési választáson folyósított kampánytámogatással nem számolt el, új támogatást sem kérhet.
Kiemelte még, hogy az átjelentkezőknek fenntartott szavazókörökben a szavazatszámláló bizottság nagyobb létszámmal működhet, az átjelentkezési kérelmet pedig a választás előtti negyedik napig lehet leadni, ekkor zárják le a névjegyzéket.
Fontos elem a képviselő szerint az is, hogy a plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezetet, ha az a hirdetésből nem derül ki. További változás, hogy a jelöltek legkésőbb a legkorábban kezdő külképviselet szavazásának kezdőidőpontjáig léphetnek vissza, a jelölt pedig a kérésre értesülhet az összegyűjtött ajánlások ellenőrzése eredményéről.
A javaslat egyszerűsíti a regisztrációt és a szavazást a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében, mivel kizárólag a személyi azonosítót, illetve útlevélszámot kér azonosítóként.
A kormánypártok támogatják a javaslatot
Salacz László (Fidesz) felszólalásában azt emelte ki, hogy a jogalkalmazói jelzéseket is figyelembe vevő koncepció készült el, és az szakmai alapokon nyugszik. Közölte, támogatja a javaslatot.
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka a javaslatból felszólalása során kiemelte a kampánytámogatásra vonatkozó szabályváltozásokat és szintén támogatásra javasolta az előterjesztést
Jobbik: több megoldandó probléma is kimaradt
Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka megemlítette, hogy azoknak a választóknak, aki átjelentkeztek másik szavazókörbe, a fővárosban nagyon sokat kellett várniuk. Emellett azt is kifogásolta, hogy számos problémára nem ad választ a javaslat. Elmondása szerint 9 fős járművel továbbra is lehet majd szállítani választókat, és szigorúbb szabályokat kellene bevezetni a szavazáson még meg nem jelent választópolgárok kilétével kapcsolatban.
Hiányolta azt is, hogy a levélszavazatokra vonatkozó szabályok pontosítása során nem teszik lehetővé a levélben való szavazást a külföldön tartózkodó, magyar lakcímmel rendelkezőknek. A képviselő szerint a Nemzeti Választási Bizottság országos listát megállapító határozata ellen az eddigi három nap is kevés volt fellebbezni, és ezt most egy napra módosították, ami lehetetlenné teszi a fellebbezés benyújtását.
MSZP: eljárási okok miatt vissza kell vonni ezt a javaslatot
Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta, hogy vissza kell vonni az önálló képviselői indítványt, mert érdemi egyeztetés nélkül nyújtották azt be a parlamentnek. Azt mondta, rendbe kell tenni a levélszavazás kérdését, mert szerinte most a kormánypártok célja, hogy minél többen szavazzanak a kettős állampolgárság révén, és minél kevesebbek a kivándoroltak közül. Hozzátette: ők már szavaztak azzal is, hogy elhagyták az országot.
A kamupártokkal kapcsolatos szabályok között szerinte a többes ajánlást kell megszüntetni, mert több lista is nagyon hasonló volt. A kampánytámogatás visszafizetésével kapcsolatban azt mondta, mindig lesznek vagyontalan emberek és új pártok, így ez nem megoldás a problémára.
Molnár Zsolt javasolta, hogy az állami és önkormányzati szervek és cégek ne vehessenek részt a kampányban.
Az ellenzék szerint a javaslat egy „szájpecektörvény”, amitől még torzabb lesz a rendszer
Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott, hogy a javaslat egy „szájpecektörvény”, amely arra jó, hogy az ellenzéknek még kevésbé legyen módja megmérkőzni a választásokon, és egyetlen célja, hogy tovább nehezítse az ellenzéki pártok kampányolását. A Fidesz fél a sajtószabadságtól, a szólásszabadságtól, és a szabad választásoktól is – fogalmazott.
A politikus elmondta azt is, hogy eddig még maradtak jogi garanciák, amelyek miatt a választási szervek a Fidesz ellen „mertek” ítélni, de ezeket most kiszedik a szabályozásból.
Kiemelte még, hogy az óriásplakátoknál szerzett monopóliumot kiterjesztik, a határon túli szavazat pedig akkor is érvényes lesz, ha nem szabályos vagy sérült borítékban érkezett, így könnyebb lesz a visszaélés. Az ellenzék dolgát pedig abban is megnehezítik, hogy a gyülekezési törvényben is korlátozzák a lehetőségeiket.
Még torzabb lesz a rendszer, mint most
Keresztes László Lóránt (LMP) úgy foglalt állást, hogy a javaslatok elfogadásával még torzabb lesz a rendszer, mint most. Kifejtette: elfogadható a kamupártok esetében a felelősség kiterjesztése, de elvárható lenne a kamupártok egyértelmű kizárása.
Pozitív javaslatként értékelte a kampánytámogatás elszámolásával kapcsolatos módosítási szándékot, de felvetette, hogy az ellenőrző szerv mennyiben lesz elfogulatlan.
A képviselő elmondta, hogy javaslatot nyújtott be azért, hogy továbbra is lehessen közforgalom előtt megnyitott magánterületen aláírásgyűjtést tartani.
Megjegyezte, hogy a „vadplakátolás” tiltása szintén nehezen érinti az ellenzéket, és az LMP-s politikus is felvetette, hogy miért nem nyitják meg a levélszavazást mindenki előtt.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd vezérszónoka azt mondta, egyetért a korábbi ellenzéki felszólalókkal és azt kezdeményezte, hogy a választási törvényt a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetést követően, konszenzusra törekedve módosítsák.
Kiemelte, a Fidesz a jelenlegi módosításban számára kedvező és az ellenzéknek hátrányos változtatásokat kezdeményez, így például könnyítené a levélben történő szavazást, és korlátozná a pártok plakátolását, miközben a Fidesz álláspontját képviselő kormány milliárdokat költ a közterületi reklámokra.
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló felszólalásában egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy a különböző választási bizottságokban a nemzetiségek képviselői is kapjanak helyet.
Bajkai István (Fidesz) az előterjesztők nevében elmondott zárszavában újból ismertette a javaslatok több pontját, megerősítve, hogy az indítvány hatékonyan léphet fel a kizárólag pénzszerzésre létrejövő kamupártokkal szemben és megoldást adhat a fővárosi választókerületekben tapasztalható sorban állásokra.
Az ülést vezető Hiller István lezárta a javaslat általános vitáját.
A kormány ismertette a magánélet védelméről és a gyülekezési jogról szóló javaslatait
A késő esti órákban Völner Pál ismertette az Igazságügyi Minisztérium gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatait.
Hangsúlyozta, a módosítások szorosan kapcsolódnak az alaptörvény azon közelmúltban elfogadott hetedik módosításához, amely a magán-, családi élet és az otthon védelmét is megerősíti. Az alaptörvény kiegészítése szerint ugyanis a vélemény-nyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével – fejtette ki.
Völner Pál elmondta, a digitális korban a magánélet védelmét a közösségi médiatérben is biztosítani kell, különös tekintettel arra is, hogy az internetes zaklatásnak különösen súlyos következményei lehetnek.
A kabinet javaslata kimondja, a magánélet jogát csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával lehet korlátozni.
Az államtitkár hosszan beszélt az új gyülekezési törvényről szóló javaslatról is, amely kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy – meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. A törvény alkalmazása során az minősülne gyűlésnek, amikor legalább két ember részvételével közügyben való vélemény-nyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés akkor nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, a gyűlésre való felhívásban pedig fel kell tüntetni a szervező nevét. Tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását megtiltották. Gyűlést magyar állampolgár szervezhet, továbbá az, aki legálisan tartózkodik az országban, valamint olyan szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel ezeknek a feltételeknek.
A kabinet előterjesztése alapján a gyűlést a szervező vezeti, akinek a rendezvény befejezése után haladéktalanul gondoskodnia kell a helyszínnek a gyűlést megelőző állapotba hozásáról.
Vita a magánélet védelmének és a gyülekezési jognak a szabályozásáról
A kabinet expozéját követően elsőként a Fidesz ismertethette álláspontját. A kormánypárt vezérszónoka, Czunyiné Bertalan Judit arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét javaslatot a hazai és nemzetközi gyakorlatokat figyelembe véve készítették el. Kiemelte, a szabadság gyakorlása nem valósulhat meg mások szabadságának sérelmére, legyen szó a magánélet védelméről, vagy a gyülekezési jogról.
A gyülekezési jog rendszerváltáskori alapjai mentén egy korszerű, haladó, a gyakorlatra épülő javaslat született – tette hozzá Czunyiné Bertalan Judit. Példaként említette, hogy a gyülekezési jog úgynevezett részjogosultságait, így a részvétel jogát, a gyűlések szervezését is szabályozhatja az új törvény, továbbá egyértelműsíti a szervezők felelősségét, ezzel is segítve a vitás kérdések eldöntését.
Kitért arra is, hogy egy európai szinten is kimagasló és modern gyülekezési törvény születhet, amely kiemelten tekintettel van a nemzetközi emberi jogi egyezményekre és a különböző bíróságok gyakorlatára, valamint a Velencei Bizottság ajánlásaira is.
Czunyiné Bertalan Judit szerint a most tárgyalt két javaslat összességében a demokratikus jogállam továbbfejlődését segíti.
Az ellenzék szerint a javaslat nem a gyülekezési jogról, hanem ezen jog megszüntetéséről szól
Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka semmirevalónak nevezte a két előterjesztést. Szerinte ugyanis a magánélet védelméről szóló javaslat a kivételezett állampolgárokat, a kormánypárthoz közel állókat segíti majd, például a politikusok házánál tartott tüntetések megakadályozása érdekében.
A Jobbik politikusa antidemokratikusnak nevezte az új gyülekezési törvényről szóló törvényjavaslatot, amely nem illeszkedik a „magyar néplélekhez” és a társadalom „gyülekezési hajlandóságához”, csupán arról szól, hogy Magyarországon „lehetőleg ne tüntessen senki”.
Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta, hogy a gyülekezési törvény soha nem volt korszerű, mára teljesen elavult és alkalmazhatatlanná vált. Emellett a bírósági gyakorlat teljesen kiszámíthatatlan, volt, hogy egy bejelentő tartalmilag megegyező, de különböző eseményre szóló bejelentését a bíróság különbözőképpen ítélte meg. Megjegyezte, hogy a német mintát vette alapul a kormány javaslata, amely tiszteletben tartja a gyülekezési jog szabadságát és szabályozza a jog gyakorlását.
Harangozó Tamás (MSZP) azzal kezdte felszólalását, hogy közölte, már az első mondata el lett szúrva a javaslatnak, mert az nem a gyülekezési jogról, hanem ezen jog megszüntetéséről szól. Mint kifejtette: a javaslat gumiszabályokkal van tele, és arra alkalmas, hogy bármikor bármelyik demonstrációt jogszerűen betiltsák, vagy feloszlassák.
Hozzátette, soha nem lehet majd tömegrendezvényeket tartani a törvény szövege szerint, mert nincs olyan rendezvény, amely ne akadályozná a közlekedést.
Nincs konszenzus, erőből akarják átnyomni a javaslatot
Arató Gergely (DK) vezérszónoki felszólalásában ezt a javaslatot is „szájpecektörvénynek” nevezte, és azt mondta, jogállam helyett a pártállamot erősíti a kormány ezzel a javaslattal, és nem konszenzust kerestek, hanem erőből akarják „átnyomni” a parlamenten az elképzeléseiket. Elmondta még, hogy mindenre találnak nemzetközi példát, de azokat nem lehet kiemelni a jogrendszerből és összeilleszteni egy másikkal.
A gyülekezési törvénnyel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy bár a mostani törvény sok szempontból problémás, de töretlen bírói joggyakorlat van mögötte. Most ezt kivennék a bíróság kezéből, és olyan „gumiszabályok” vannak benne, amelyet bármilyen gyülekezésre rá lehet majd húzni.
Keresztes László Lóránt (LMP) azt emelte ki, hogy a leírásból hiányzik az „aránytalan” szó a jogok megsértésénél, illetve kifogásolta, hogy kivennék a közforgalom számára nyitott magánterületet a lehetséges helyszínek közül.
Megjegyezte, aktuális és fontos feladat volt a gyülekezési törvény áttekintése, de ezt a feladatot a szaktárca nem tudta elvégezni, mert a deklarált célok mentén biztosított jogokat a javaslat nem biztosítja.
A hatóságok bármilyen tüntetést megakadályozhatnak
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) az addig elhangzottakat kiegészítve azt mondta, egyetért abban, hogy családtagokat nem jó, ha belekevernek egy-egy politikus ügyeibe. Emellett felvetette, hogy a tervezet szerint egy sajtóorgánum perre számíthat, ha megírják egy közszereplő vagyonosodását vagy nyaralását.
A képviselő szintén nehezményezte, hogy a gyülekezési törvény tág értelmezésre ad lehetőséget főleg a közlekedés rendjének, illetve a közrend sérelmének esetében.
Bősz Anett (független) hangsúlyozta, ezzel a törvénnyel olyan lehetőséget adnának a hatóságoknak, amellyel bármilyen tüntetést megakadályozhatnak. Hozzátette: a Fidesz-KDNP kormánya súlyosan sérti a magánélet szentségét azzal, hogy a saját világképüket ráerőltetik az egész társadalomra. Hozzátette, senki életébe nem szólhatnak bele korlátlanul úgy, hogy közben a saját magánéletüket minden tekintetben védeni rendelik.
A vitában elhangzottakra válaszolva Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a törvény indokolásában számos értelmezésre választ kapnak a képviselők.
Napirend után
Napirend utáni felszólalásra a DK-s Székely Sándor jelentkezett, aki arra szólította fel a kormányt, hogy ha minden hajléktalannak megparancsolják, hogy lakjon valahol, akkor ennek teremtsék is meg a feltételeit.
A felszólalást követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását és bejelentette, hogy a következő ülés várhatóan július 9-én lesz.
(Forrás: MTI)
Szerző
