Putyinnak köszönhetjük Trump hülyeségeit? Személyesen rendelte el a választási beavatkozást…

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el az orosz beavatkozást a 2016-os amerikai választási folyamatba, hogy Donald Trumpot segítsék győzelemhez Hillary Clintonnal szemben – állapította meg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága legújabb, kedden publikált jelentésében.

A demokrata és republikánus szenátorokból álló bizottság jelentésében leszögezte, hogy a hírszerző közösség értékelése Oroszország beavatkozását illetően helytálló volt, Moszkva “egyértelműen” Donald Trumpot, a republikánusok elnökjelöltjét részesítette előnyben.

A bizottság republikánus elnöke, Richard Burr észak-karolinai szenátor, valamint demokrata párti kollégája, Mark Warner virginiai szenátor hangsúlyozták: “nincs ok a hírszerzők következtetéseinek kétségbe vonására”. A szenátorok szerint az orosz erőfeszítések a 2016-os amerikai választások befolyásolására csak “Moszkva azon régi óhajának legutóbbi megnyilvánulásai, hogy aláássa az Egyesült Államok vezette nyugati liberális demokráciákat”.

A szenátusi bizottság egyetért azon hírszerzési megállapításokkal is, melyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök maga rendelte el a beavatkozást az amerikai kampányba, azzal a céllal, hogy “aláássa az Egyesült Államok demokratikus folyamatába vetett hitet” és “lejárassa” a demokrata párti elnökjelöltet, Hillary Clintont. A hírszerző közösség – állítja a bizottság – “korrektül állapította meg”, hogy a beavatkozási kísérletek “kiterjedtek” és “kifinomultak” voltak. A bizottság egyúttal visszautasította azt az elsősorban Donald Trump támogatói által hangoztatott feltételezést, miszerint a bizottság munkáját politikai megfontolások befolyásolták.

Elemzők rámutatnak, hogy a szenátusi bizottság következtetései eltérnek a képviselőház Devin Nunes republikánus politikus által vezetett hírszerzési bizottság jelentésében megfogalmazottaktól. A képviselők ugyanis vizsgálódásaik nyomán nem vonták le azt a következtetést, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelműen Donald Trump elnökségét részesítette előnyben, inkább a hírszerzés munkafolyamatára és következtetésének hátterére összpontosítottak.

Trump július 16-án találkozik Putyinnal Helsinkiben

A csúcstalálkozó előkészítése céljából egy kongresszusi küldöttség tárgyal Moszkvában, Richard Shelby alabamai republikánus szenátor vezetésével. A Shelbyt kísérő amerikai újságírók rákérdeztek a szenátorra, hogy mit vont le a jelentésből. A politikus nem kommentálta a híreket, azzal válaszolt, hogy ezt a témát majd Donald Trump és Vlagyimir Putyin megvitatja egymással, s a csúcstalálkozó “talán egy új nap kezdete lesz” a két ország kapcsolataiban. Shelby szenátor a CNN hírtelevízónak azt is elmondta: lehet javítani az Egyesült Államok és Oroszország viszonyán, hiszen “vannak közös érdekeink a világban”.

Donald Trump ismét NATO-szövetségeseit ostorozza

Donald Trump amerikai elnök levélben figyelmeztette az Egyesült Államok egyes NATO-szövetségeseit, hogy nem teljesítették befizetési kötelezettségeiket – jelentette internetes kiadásában kedden a The New York Times című lap.

A lap birtokába jutott az a levél, amelyet az amerikai elnök egyes NATO-tagországok vezetőihez – köztük Angela Merkel német kancellárhoz, Justin Trudeau kanadai kormányfőhöz, Belgium és Norvégia vezetőihez – intézett.

A levélben Donald Trump főként a német kancellárt ostorozza, azt állítva, hogy befizetései elmaradásával Berlin “jóváhagyja más szövetségeseknek, hogy szintén ne teljesítsék katonai kiadásaikra vonatkozó kötelezettségeiket”. Trump szerint ugyanis a NATO-tagok “példaként” tekintenek Németországra.

Trump arra is figyelmeztette országa szövetségeseit, hogy amennyiben a befizetések tekintetében nem következik be változás, az Egyesült Államok átgondolhatja katonai szerepvállalását az európai kontinensen. “Egyre nehezebb lesz az amerikai állampolgárok előtt igazolni, hogy egyes országok miért nem osztoznak a NATO kollektív biztonsági terheiben, miközben amerikai katonák változatlanul kockára teszik életüket a tengerentúlon, vagy súlyos sebesülésekkel térnek haza” – fogalmazott Trump.

A levelet az amerikai elnök egy héttel azelőtt írta, hogy sor kerülne a július 11-12-i NATO-csúcstalálkozóra Brüsszelben.

Kivonják az amerikai katonákat Németországból?

A múlt szombaton a The Washington Post napilap arról értekezett nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva, hogy a Pentagon tanulmányozza az amerikai katonák németországi állomásoztatásának költségeit, és a csapatok esetleges visszavonásának, vagy jelentős csökkentésének lehetőségeit.

James Mattis védelmi miniszter közben szintén hasonló tartalmú levelet írt az Egyesült Királyság védelmi miniszterének, Gavin Williamsonnak, emlékeztetve őt arra, hogy Londonnak is teljesíteni kell a védelmi kiadások emelését és NATO-befizetéseit. Mattis azt írta: az amerikai kormányzatot aggasztja, hogy az Egyesült Királyság katonai szavahihetősége csorbát szenvedett. Az amerikai politikus – akinek kétoldalas levelét a brit The Sun című lap hozta nyilvánosságra – egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság elveszítheti az Egyesült Államokhoz fűződő “különleges viszonyát”, s ezt az űrt a védelmi kiadásait megnövelő Franciaország töltheti be.

A NATO-tagországok 2014-ben, Walesben tartott csúcsértekezletükön állapodtak meg abban, hogy katonai kiadásaik 2024-re megközelítik majd hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát.

A Trump-kormányzat visszavonta Obama pozitív diszkriminációra vonatkozó irányelveit

A Trump-kormányzat visszavonta kedden az oktatási intézményekbe történő felvételre vonatkozó pozitív diszkriminációs irányelveket, amelyek a jelentkező faji hovatartozásának figyelembe vételére bátorítottak – jelentette több amerikai médium kedden. Az irányelveket Barack Obama előző amerikai elnök kormánya adta ki.

Barack Obama volt amerikai elnök 2008-as hatalomra kerülése után az oktatási minisztérium irányelveket adott ki, amelyek bátorították a pozitív diszkriminációt, azaz azt, hogy vegyék figyelembe a különböző oktatási intézményekbe jelentkezők faji hovatartozását. A Trump-kormányzat ezen irányelveket vonta vissza.

Az Obama-kormányzat minisztériumai arra buzdították az oktatási intézmények vezetőit, hogy “diverzifikálják”, tegyék “sokszínűbbé” hallgatóik összetételét.

Ezzel lényegében hatálytalanította George W. Bush kormányának irányelveit, amelyek “erőteljesen bátorították a fajilag semleges módszerek alkalmazását”. Amerikai lapjelentések szerint a Trump-kormányzat ehhez a politikához kíván visszatérni.

Jeff Sessions igazságügyi miniszter tavaly novemberben felkérte a tárcánál az illetékes szakembereket, hogy vizsgálják felül az eddigi, megítélése szerint a törvények, az alkotmány és a legfelsőbb bíróság adta lehetőségeken túlmenő gyakorlatot.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Trump nem zárta ki, hogy elismerje a Krím orosz bekebelezését

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük