Kiemelt hírek
Halálhír lett a megnyugtató sürgönyszövegből, mert tévedett a távirdászkisasszony
Év eleje óta követem nyomon az 1940-ben megjelent Brassói Lapok „aktuális” kiadását, azaz mindennap a pontosan 80 évvel ezelőtt megjelent hírlapba olvasok bele.
Izgalmas időutazás
A Brassói Lapok minden egyes lapszámában bő terjedelemben számolt be az európai hadszínterek dúló harcokról, a finn háborútól a normandiai összecsapásokig.
De az igazán izgalmas hírek, a helyi érdekességek, sokszor a kis színesek.
1940. június 6-án jelent meg a „Halálhír lett a megnyugtató sürgönyszövegből, mert tévedett a távirdászkisasszony” című cikk.
Arad, június 4. a halálhír
Guttmann Imre bucuresti kereskedő 1936-ban Tibor nevű fiát az aradmegyei Kürtös községben élő rokonaihoz küldte üdülni. A gyermek már hosszabb ideje volt a rokonságnál, néhányszor írt is haza. Később azonban a szülők a gyermekről semmilyen értesítést sem kaptak, s ezért levélben érdeklődtek a fiú állapota iránt. A levélre a következő távirati választ kapták: „Tibi este moarte, vine”, ami magyarra fordítva azt jelenti: „Tibi halott, gyere”.
A szülők érthető megdöbbenéssel olvasták a táviratban foglaltakat annál is inkább, mert hiszen előzetesen senki sem értesítette őket arról, hogy gyermekük súlyosan megbetegedett volna. Halálos szerencsétlenségre gondoltak. Az apa a koporsót is megrendelte, amelyben a gyermek holttestét elszállítsák, maga pedig gépkocsin sietett Kürtösre.
Itt azután váratlan és kellemes meglepetés fogadta. Rokonai házának udvarán ugyanis fia jött elébe, a fiú, akiről a távirat azt állította, hogy halott. A rokonok ugyanis, amint az később kiderült a szülők megnyugtatására a következő szövegű táviratot küldték Bucurestibe: „Tibi este foarte bine”, vagyis „Tibi nagyon jól van”.
Hogy is van ez?
A távirat továbbításánál azonban fatális tévedés történt, a „foarte” szó „moarte” szóvá változott, míg a „bine” szóból „vine” lett. Minthogy Guttmann Imrének az utazással kapcsolatban költsége és kára volt, keresetet indított a posta ellen, amelytől 22 ezer lej kártérítés megfizetését kérte. Ezt az összeget a bucuresti törvényszék meg is ítélte. A posta a kártérítés összegét kifizette, a maga részéről azonban viszontkeresetet emelt Guttmann Ida kürtösi postakezelőnő, valamint Ioanas Olga aradi távirdász kisasszony ellen. A járásbíróság Ioanas Olgát felmentette, Guttmann Idát azonban a 22 ezer lej megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen úgy a posta, mint Guttmann Ida fellebbezést jelentett be.
A posta esete az erkölcsi kárral
A fellebbezésben Guttman Ida többek között arra hivatkozik, hogy annak idején a kártérítési per tárgyalásakor a posta helytelenül védekezett, amennyiben a törvény értelmében, a posta az ilyen természetű hibákért és tévedésekért nem felelős és csupán a díjtétel visszafizetésére kötelezhető. Kifogásolja azt is, hogy a posta erkölcsi kár címén kéri az összeget, azzal az indoklással, hogy Guttmann Imre pere és a nyilvánosságra került tévedés a posta jóhírnevét rontja. Nem valószínű mondja a fellebbezés, hogy emiatt az ügy miatt bárki eltekintett volna attól, hogy a távíró szolgálatot igénybe vegye. A posta különben is monopolium, így tehát versenytárstól a postának valóban nem kell tartania. A törvényszék a tárgyalást későbbre halasztotta Ioanas Olga ügyvédjének katonai szolgálatára való tekintettel.
Ennyi a tanulságos korabeli tudósítás.
