Tóth József: Megtanulhattuk, hogy van NB I-es és NB II-es vírus, de a jelek szerint van jobboldali és a baloldali, valamint vidéki és a budapesti is

Az ország egyik legsikeresebb polgármestere Tóth József, aki ezt a posztot a 13. kerületi lakosok bizalmából 1994-óta tölti be. A 168 óra interjúját szemlézte munkatársunk.

Most cselekedni kell nem meditálni

A polgármester kiemelte, úgy gondolja, hogy a hazai települések háromezer-kétszáz vezetője közül egy sem pártpolitikai alapon közelített a koronavírus járványhoz, hanem a választói érdekében. Egy ilyen pandémiás időszakban a cselekvésnek van ideje, nem a meditációnak. Ilyenkor a rájuk bízott területtel és lakossággal kell foglalkozni, nem pedig mással:

” Az én felfogásom szerint ez az egész ügy elsősorban egészségügyi, aztán társadalmi, majd gazdasági, végül politikai. Csakhogy amint haladtunk előre az időben, úgy került mindinkább előtérbe a politika. Ez pedig nem jó. Megtanulhattuk mindannyian, hogy van NB I-es és NB II-es vírus, de a jelek szerint van jobboldali és a baloldali, valamint vidéki és a budapesti is. Az utóbbi következtében éleződhetett ki a főváros és a vidék ellentéte is.”

Polgármestersége ideje alatt megszokta, hogy a hosszabb távú, fontosabb dolgokat a jobb kezével intézze, a rövidebb távúakat pedig a rosszabbal, a bal kezével. Most, ebben az időszakban, amely sosem látott kihívások elé állított, a napi ügyeket is a jobb kezével kellett intéznie:

“Nem is beszélhetünk róla múlt időben, hiszen nincs még vége. Szerintem a neheze csak most jön. Zárni ugyanis könnyű, de nem úgy kinyitni. Az utóbbinál nagyon körültekintőnek kell lenni, sok területre kell figyelni. Miután pedig már kiderült, hogy elsősorban a társas kapcsolatokon keresztül támad a vírus, nagyon óvatosan lehet csak újraindítani ezeket. A veszélyeztetettség egyáltalán nem szűnt meg.”

Mindig a szükséges, az elégséges

Az alapvető céljuk az volt, hogy minél kevesebb betegség, szövődmény és haláleset forduljon elő a kerületben. Naponta figyelték a helyzetet:

“Sokatmondó adat, hogy az év első négy hónapjában kevesebben haltak meg a kerületben, mint az előző néhány év hasonló időszakában. Van olyan háziorvosunk, aki 69 évesen elkapta a vírust, hosszú ideig kórházban volt, sőt lélegeztetőgépen is, de ma már otthon van, és egy hónap múlva munkába akar állni. Mindig a szükséges, az elégséges és az arányos intézkedések meghozatalára törekedtünk. Krízis Menedzsment Munkacsoportot működtetünk. Március elején elővettük a régóta meglévő pandémiás tervünket, természetesen aktualizáltuk, de ilyen értelemben nem ért váratlanul a helyzet. A nehézséget az okozta, hogy illeszkednünk kellett az országos és a budapesti lépésekhez, ugyanakkor figyelembe kellett vennünk a kerületi lakosok igényeit is.”

Kockázat elemzés hetente

Mindvégig ahhoz tartotta magát, hogy kizárólag a legszükségesebb, főleg határidőhöz kötött ügyekben határozzon. A többiről azt mondták, ráérnek majd foglalkozni velük, amikor vége lesz a pandémiás időszaknak. Gazdasági kérdésekben minden héten kockázatelemzést végeztek. Számba kellett venni a szükséges pluszkiadásokat éppúgy, mint az elvett – és így hiányzó – forrásokat:

“A mintegy harmincmilliárdos költségvetésünkből a jelenlegi helyzet hat-nyolc milliárdot is megmozgathat. Az elvonások és a pluszkiadások miatt két és fél milliárd hiányzik. Hatszázmillió forintot érintett a gépjárműadó elvétele, az idegenforgalmi adóé pedig százmilliót. A parkolásból a pandémiás időben is összejött öt-hat millió forint, normál időszakban pedig több mint tízmillió naponta. A közterület-foglalási díjból származó bevételkiesés 35 millió forint. És akkor még nem említettem, hogy nem tudjuk, mennyi jön majd be az iparűzési adóból, amelyen a főváros és a kerületek 54-46 százalékos arányban osztoznak. Ez a bevétel 20, de akár 40 százalékkal is visszaeshet. Ugyanakkor jelentős kiadással járt például a fertőtlenítők, a maszkok és a tesztek beszerzése. Az utóbbiakból rászorultsági alapon sok kerületi lakosnak ingyen adtunk. Közben megnőtt a kerületben a szociális segélyezés is. Erre az előző évhez viszonyítva mintegy 25 százalékkal többen tartanának igényt. A munkájukat elvesztők ugyan először a foglalkoztatási hivatalhoz mennek, de az álláskeresési támogatásra nem jogosultakkal együtt aztán megjelennek a kerületi szociális osztályon. Mi a szociális támogatást 2015-től sem szüntettük meg, amikortól pedig már nem kapunk külön forrást erre. Az eddigi széles körű szociális rendeletünkön egyelőre nem kellett módosítani. Kerületünkben mintegy 2200 olyan ember él, aki elvesztette az állását, és közülük nagyjából ötszáz kért támogatást. Az újonnan jelentkezők tíz százalékánál a házaspár mindkét tagja munka nélkül maradt, több mint a felük egyedül él, sokuknak van egy vagy több gyereke.”

Minden az embereken múlik?

Úgy gondolja, hogy a veszélyhelyzet kihirdetését is az emberek kényszerítették ki, és ugyanígy a lakosság voksolt a korlátozások enyhítésére:

” Ezt látni például a közlekedésen, az utak zsúfoltságán, vagy azon, hányan jönnek be a polgármesteri hivatalba. Először a játszótereket nyitottuk ki, aztán az óvodákat. Az utóbbinál meg is előztük a kormány döntését, már előttük határoztunk a nyitásról. Ehhez kapcsolódik, hogy az óvodákban az idén nem tartunk nyári szünetet, ezzel is segítjük a kisgyerekes szülőket. Pünkösd után már be lehet menni az iskolákba is, ugyanakkor megnyitjuk azt az intézményünket is, ahol középsúlyos fogyatékossággal élő fiatalokkal foglalkoznak. Már szervezzük a nyári táborokat is. Tisztában vagyunk vele, hogy a legveszélyeztetettebb az idős korosztály, tehát az ő otthonaik megnyitása még odébb van, noha lenne rá igény.”

Angyalföld polgármestere nem titkolta, több esetben nem értette az egészségügyi intézkedéseket:

“Előbb közölték, hogy a 65 év feletti háziorvosok nem praktizálhatnak, de néhány nap múlva visszavonták. Egy szombati napon bejelentették, hogy nyithatnak a rendelők, de azzal nem törődtek, hogy ezt meg is kell szervezni. A szakrendelőből hét asszisztenst elvezényeltek a Korányi-kórházba, nélkülük azonban szinte lehetetlen rendesen működtetni az egynapos sebészetet. Összegzésül annyit: mi saját magunknak nem látványterveket készítettünk, hanem mindig intézkedtünk.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük