Nincs új a nap alatt – 1.

Sorozatot indítok olyan írásaimból, amelyek rendkívül aktuálisak. Sőt, egyre aktuálisabbak. Egy bajuk van csupán, már megírtam őket két-három-négy vagy öt évvel ezelőtt. Íme az első!

A hatalom mámora

Épeszű ember nem költ százmilliárdokat stadionokra egy olyan országban, ahol 350 ezer gyermek éhezik, ahol a kormányzása alatt meredeken nőtt a szegények száma; ahol rohad az egészségügy, és már lassan nem csak vatta vagy gyógyszer nincs a kórházakban, de orvos és ápolónő sem; ahol az oktatásra fordított pénz évről évre egyre kevesebb, és emiatt egész generációk veszítik el versenyképességüket és szakadnak le a világ fejlettebb részéről.

Márpedig Orbán Viktor mindezt megteszi, holott minden bizonnyal megvan a magához való esze. Ha nem lenne, nem tudta volna öt év alatt egyszemélyi uralma alá hajtani az országot. De akkor mi lehet a magyarázata annak, hogy nem csak embertelen, hanem ésszerűtlen döntések sorozatát hozza, amivel egyre keservesebbé teszi Magyarország lakosainak életét?

És döntései egyre arcátlanabbak. Nem elég a felcsúti dácsája mellé épített stadion és kisvasút. A legújabb, hogy milliárdokat költ a pályák gyepszőnyegének fűtésére és egy Makovecz stílusú kazánházra. De az arcátlanság versenyében a Makovecz-kazánnal szoros versenyben van a debreceni stadion 36 milliós gyepvilágító berendezése. Mert megvilágítva szebb a fű. Akkor, amikor – és most jöjjön a „demagógia”! – pénzhiány miatt korszerű diagnosztikai berendezések állnak kihasználatlanul egyes kórházakban.

Ezekre az ésszerűtlen döntésekre csak egy magyarázatot találok: a hatalmi mámort. Mámorító érzés lehet – egy gyerekkorában elnyomott és apja által időnként agyba-főbe vert embernek különösen –, ha  azt csinálhat, amit akar, és ehhez egy egész államapparátus és egy ország teljes költségvetése a rendelkezésére áll. Ha semmilyen korlát nem áll útjában, hogy legabszurdabb vágyait is kiélhesse. Ha lakájok hada lesi minden szavát, sőt a gondolatait is igyekeznek kitalálni. Ha nála nagyobb tudással és szakmai tekintéllyel rendelkező emberek térde remeg előtte, mert az egzisztenciájuk tőle függ. Ha közvetlen környezetében senki nem mer neki ellentmondani. Ha minden következmény nélkül hozhat embertelen döntéseket, mert megrészegíti, hogy élet és halál ura.

Ha az alkohol vagy a dohány – ezek az apróságok – függőséget okozhatnak, mekkora függőséget okozhat a hatalom? Az a részegítő érzés, hogy egy egész ország ura, és ha akarná, még az első éjszaka jogát is bevezethetné.
Egy ilyen ember aligha fog lemondani önként a hatalmáról – élete értelméről.

Andor Mihály

(Gépnarancs, 2015. október 29.)

Kapcsolódó:

Orbán nagyon szeretne már Horthy Miklós lenni!