Az ország legalja: sötét történeteket tár fel az újságíró – Heti lapzsemle

Olvasóink figyelmébe ajánlottuk már Ungár Tamás remek riportjait. Ő a néhai Népszabadság hajdani, kiváló vidéki tudósítói közül is kiemelkedett pécsi írásaival. Ma már a Népszavánál dolgozik. A Heti lapzsemle ezúttal egész Ungár-csokrot válogott.

Rezsiblöff és lerohadás

Az elmúlt héten a hazai kormányfüggetlen sajtó meghatározó témája lett az az Ungár-riport, amelyben a nagy diadallal meghirdetett fideszes „rezsiharc” gyászos következményeit mutatta be.
„2012 és 2017 között folyamatosan nőtt, s végül megduplázódott a csőtörések száma az ivóvízhálózaton. Összeomlás fenyegeti a vízszolgáltatást: a közműcégek a rezsicsökkentés miatt nem tudják olyan gyorsan cserélni a vezetékeket, mint amilyen tempóban öregszik a hálózat.”
„Ha továbbra is ilyen lassú ütemben folyik a vezetékcsere, akkor 8-10 év múlva ez sokhelyütt megtörténhet, s a vezetékes víz több napig tartó, ismétlődő hiánya – mindenütt, de főleg az emeletes házakkal zsúfolt városrészeken — nagyon komoly társadalmi feszültséget okozhat” — figyelmeztet a szakembereket megszólaltató újságíró. — ”Az is aggasztó, hogy a kitermelt víz 25-30 százaléka a csövek állapota miatt megszökik a hálózatból. A fejlett világban a hálózati veszteség csak 5-12 százalék. De nemcsak az ágazat pazarló, hanem a fogyasztó is, hisz a viszonylag olcsó vízár nem készteti a lakosságot a takarékosságra. Az ágazat szakemberei az utóbbi miatt is indokoltnak vélik a vízdíjemelést. Ugyanakkor nem bíznak abban, hogy a kormány hajlandó erre a lépésre. Azzal a politikai vezetés elismerné, hogy a rezsicsökkentésnek ebben az ágazatban nem volt meg a gazdasági alapja, s ez a húzás csakis kampánycélokat szolgált. A kormány – vélhetően – azért sem lesz hajlandó a már említett 40 százalékos díjemelésre, mert akkor személyenként havonta 7-800 forinttal kellene többet fizetnünk a vízért, s ez a kiskeresetű emberek egy részét a politikai vezetés ellen hangolná.”
A teljes cikk itt olvasható.

Egy remek kisportré

Ungár Tamás minden műfajban otthon van. A kőkemény politikai, gazdasági témák mellett irodalmi értékű tudósításokat is küld lapjának.
„Délután fél négykor Maercz Quintiánusz a dorombját dongatja a pécsi Csoda Bölcsödében. A szőnyegen ülő, borostás arcú férfi köré négy kissrác kuporodik, hallgatják a monoton-nyugis muzsikát, hol egyik, hol másik felugrik, elfut a szoba másik végébe, felkap valami játékot, aztán visszafut, és lehuppan a Quintinek becézett nevelő mellé. Később az egyik fiú főzni megy a játékkonyhába, a másik egy kisautót tolva berreg át a szobán. Quinti szeme rajtuk, miközben tovább „dorombol”.” – Ezzel a kedvcsinálóval kezdődik Ungár Tamás „Kaland a bölcsődében” című cikke.
A portré arról szól, hogy „már harmadik éve egy férfi dolgozik a pécsi Csoda Bölcsődében kisgyermeknevelőként. A szülők az első találkozáskor meglepődnek, ám utóbb azt mondják, több férfi kellene a gyerekek mellé.”
A teljes cikk itt olvasható.

A folytatásban: még több Pécs!