Az atya, a fiú és a szentfazék nevében, a felcsúti Izozuckerberg-birodalom odavág — Lapzsemle

Újabb gyászos sajtótörténeti fejezet kezdődött: az Orbán-rezsim nyílt háborút indított a HVG ellen. A főkolomposok: a sértődős propagandaminiszter és a HVG-plakátok eltüntetését kivitelező Lőrinc barát-féle cég. A HVG kiváló szerkesztősége méltó választ adott. Újra itt a Heti lapzsemle.

Sehol egy könyvtáros, árufeltöltő, esztergályos férj…

Húsvétra jelent meg a HVG „Mázliasszonyok” száma, címlapján Rogán-Gaál Cecília szatirikus portréjával, és a Fókusz rovatban Pozsgai Rebeka-Oroszi Babett cikkével a „NER mázliasszonyairól„, akikre csak úgy hull a közpénzeső.
A kiváló összeállításból az a meglepő összefüggés derül ki, hogy a felsorolt „NER-feleségek”, Rogán Cecíliától Sarka Katán, Vajna Tímeán, Orbán Ráhelen át a Mészáros klán rejtőzködőbb, de semmivel sem puritánabb asszonyaiig, valahogy mindig közpénzekkel jól kitömött, dúsgazdag figurák oldalán tűnnek fel. A férjeik között sehol egy könyvtáros, árufeltöltő, esztergályos. Meghökkentő.
Mire a nyomtatott hetilap az olvasókhoz kerülhetett, nagyjából a keddi lapzártájuk idején a rezsim ítélet-végrehajtói egy mozdulattal letiltották a HVG címlapok hirdetőoszlopokon terjesztett reklámját. A válasz nem késett: a Városi Kurírban is beszámoltunk a kiadó és a szerkesztőség azonnali, tiltakozó flashmobjáról.
A következő, április 25-i lapszámban pedig a HVG a hagyományaihoz és színvonalához méltó pergőtüzet zúdított az illiberális rezsimre. A szabad sajtó felelete szenvedélyes, ugyanakkor nagyon pontos.

Jakus Ibolya lapajánlójából szemlézünk:

„Mi soha nem vetemednénk arra, hogy Rogán Cecíliára cseréljük facebookos profil- vagy háttérképünket, ne adj’ isten, a celeb politikusfeleség képmásával pózoljunk a város egyik legforgalmasabb pontján. Legalábbis szentül hittük ezt egészen a múlt hét közepéig, amikor egy sereg, a jó hírére amúgy kényes értelmiségivel együtt mégis ilyen bizarr mutatványra kényszerültünk” — írja a hetilap vezető szerkesztője „Itt a plakát, hol a plakát” című, a megszokottnál sokkal keményebb cikkében. — ”Tiltakozásul az ellen, hogy a felcsúti Izozuckerberg cégbirodalmába annektált Mahir azonnali hatállyal kicenzúrázta hirdetőoszlopairól a HVG címlapplakátjait.

Véletlen lenne? A Népszabadság is éppen Rogán-ügyeket tárt fel, amikor hipp-hopp bezárták

Történetesen éppen akkor, amikor a rivaldafényben és közpénzesőben fürdő politikus- és oligarchafeleségek kvintesszenciája, Rogánné szerepelt a címoldalunkon. Ahogy a Népszabadságot is véletlenül azt követően zárták be, hogy a propagandaminiszter lakodalmas helikoptertúráját leleplezte.
A HVG vitriolos címlapjai évtizedek óta hétről hétre ott voltak az utcákon, függetlenül attól, hogy éppen ki volt kormányon vagy ki volt a Mahir tulajdonosa. Most viszont odáig fajult a hatalom paranoiája, hogy kitiltja a közterekről a fricskát, poént és sziporkát, minden négyzetcentimétert kisajátítva a háborús bűnösöktől koppintott gyűlöletpropagandájának, amit csupán ideiglenesen csavart halkabb hangerőre. Orbán a legismertebb utcai átverést, az itt a piros, hol a pirost ülteti át a kampányba: itt a migráns, hol a migráns – nincs migráns. S teszi mindezt a keresztény kultúra védelmére hivatkozva, amin leginkább azt érti, hogy az atya, a fiú és a szentfazék is mesés vagyonokra tehet szert, és a tízparancsolat „ne lopj!” passzusát kétharmaddal bármikor hatályon kívül helyezheti.”

Orbán bosszúja: nem felejti a maffiózós címlapot

A legfrissebb HVG belső oldalain pedig a címlapsztoriban felelevenítenek „jó néhány, a kritikus sajtónak kiosztott kokit, sallert, végzetes tarkón legyintést a piaci eljárásnak álcázott lapbezárásoktól a Klubrádió frekvenciaszívatásán át a kiadókat vegetálásba taszító reklámadóig. Felidézzük azokat a címlapjainkat is, amelyek kiváltották a hatalom rosszallását, köztük azt az 1999-ben készült „maffiózós” címoldalt, amelynek megjelenése óta Orbán nem ad interjút lapunknak.”

Kapcsolódó

Figyelj ide, te magyar! Ő nem a te királynőd! – Lapzsemle a Brexitről