Hiába nő a fizetés, a dolgozók kevesebb pénzt kapnak

Miközben a kormány sikerként reklámozza a bérnövekedést, a vállalkozók egy része úgy próbálja emelni a fizetéseket, hogy ne kelljen több pénzt kiadnia.

„A legegyszerűbb munkakörökben egyszerűsített foglalkoztatásban veszünk fel embereket” – magyarázta egy élelmiszerüzleteket működtető vállalkozó, hogyan tudják valamelyest kompenzálni a kötelező béremeléseket. (Az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára alkalmazható, amennyiben az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.) „Igaz, hogy ez is pénzbe kerül, de a dolgozó csak annyi ideig végez munkát, amennyi feltétlenül szükséges” – indokolja a hektikus munkáltatást a boltos, aki szerint számos területen kényszerültek visszalépésre az utóbbi években.

„Minden szférában minőségromlás van, sokan nem tudják kifizetni a magasabb béreket, inkább csökkentik a szolgáltatás színvonalát, most erre kényszerülünk mi is” – tette hozzá.

A minimálbér a tavalyi bruttó 127 500 forintról 138 ezerre, a garantált bérminimum pedig 161 ezerről 180 ezerre nő. A munkaadók bérek után fizetett járuléka mindeközben a tavalyihoz képest csupán 300 forinttal csökken, miközben a munkavállalóké a minimálbér esetén 3500 forinttal nő. 2010 óta egyébként a minimálbér bruttó összege szinte megduplázódott, ugyanakkor a befizetendő járuléka több mint háromszorosára nőtt. 2016-hoz képest hirtelen jóval nagyobb bértömeget kell összességében kigazdálkodniuk a munkaadóknak most két év alatt. A pontos számokat, táblázatokat megtalálja az Adózóna cikkében.

„Még nem látják a dolgozók, hogy ezrekkel fognak kevesebbet kézhez kapni” – ezt Székely Tamás, a VDSZ (Magyar Vegyipar, Energiaipari és rokon szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) elnöke mondta, miután a Conti Tech bértárgyalásiról kérdezték. Még december végén derült ki, hogy a cég a bértömeget ugyan összességében növeli, de az egyéb pótlékokat, juttatásokat csökkenti, így a szakszervezeti vezető szerint ezrekkel fognak kevesebbet hazavinni a dolgozók.

Tavaly a cégek ötöde döntött egyébként arról, hogy a bérek emelése mellett csökkentik a mozgó béreket – ez a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felméréséből derül ki, amelyet még a tavaly januári béremelések kapcsán végzetek, 3200 vállalkozót kérdeztek meg erről. A megkérdezettek harmada beruházásokat és tervezett létszámbővítést is elhalasztott. Vélhetően az idén sem lesz ez másképpen.

Nem csak a vállalkozásoknál van ez így, hasonló a helyzet az állami munkahelyeken, például az egészségügyben is.

(Forrás: hvg.hu)