Vladimir Putyin egy új nukleáris fegyverkezési versennyel kapcsolatos félelmeit tárta nyilvánosság elé a minap: Washington ugyanis a múlt hónapban bejelentette kilépési szándékát az 1987-es közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződésé-ből (INF), amit hat hónapon belül be is akar fejezni – hacsak Moszkva nem tér vissza a szerződés előírásaihoz. Az angol The Sun feltérképezte a két nagyhatalom közt kialakult feszült helyzetet.
Moszkva tagad, és felfüggeszt
hogy megsértette volna az 1987-es szerződést, ugyanakkor azzal vádolta az USA-t, hogy megsérti azt, sőt az orosz fél hétfőn írásban is benyújtotta kilépési szándékát: Putyin azt nyilatkozta, hogy Moszkva felfüggeszti kötelezettségeit, amíg az Egyesült Államok nem fejezi be a szerződés megsértését. Putyin mint ismeretes, előzőleg óva intette az USA-t, hogy új rakétákat telepítsen Európába.
Ez esetben ugyanis Oroszországnak meg kell ezt torolnia olyan gyors fegyverek pályára állításával, melyek hasonlóan rövid idő alatt érnek célba, mint az amerikaiak. Ez évek, nehezen megoldható vitájának ágyazna meg, hiszen az Oroszországgal kötött 1987-es szerződés megtiltja bizonyos földi indítású cirkáló rakéták telepítését. Korábban Putyin azt nyilatkozta, hogy Trump „túlságosan” éretlen volt a jelentőségteljes kérdés megvitatásához.
„Várunk addig, amíg partnereink elég érettek lesznek ahhoz, hogy egyenlő félként, jelentőségteljes párbeszédet folytassanak velünk, ebben a fontos kérdésben.”
A szerződés megtiltja földi indítású rakéták telepítését
– ötszáz és ötezer ötszáz kilométeres hatótávolság között -, valamint megtiltja mindkét fél számára, hogy szárazföldi támaszpontú rakétákat állomásoztassanak Európában. Putyin azt is nyilatkozta, hogy Oroszország új rakéták kifejlesztésébe – beleértve szuperszonikus rakétákat is – kezd. Egyúttal utasította minisztereit, hogy ne kezdeményezzenek leszerelési tárgyalásokat Washington-nal.
Világháborús félelmek
Trump korábban úgy jellemezte Oroszország rakétafejlesztési programját, mint ami
„közvetlen fenyegetést jelent minden szövetségesünk és külföldön állomásozó csapataink ellen”.
Azt nyilatkozta, hogy a múlt héten elkezdődött amerikai kilépési folyamat hat hónapon belül be is fejeződik, amennyiben Moszkva nem semmisíti meg a szerződést sértő fegyvereket. Trump azt is hozzátette, hogy
„NATO szövetségeseink támogatnak bennünket és megértik, hogy a fenyegetést Oroszország szerződésszegése jelenti”.
A kilépés ugyanakkor lehetővé tenné az USA-nak, új interkontinentális nukleáris rakéták kifejlesztését és Putyin „orra előtt” való állomásoztatásukat. Amerikai tisztviselők viszont aggodalmaiknak adtak hangot Kínával kapcsolatban – mely nem tagja a szerződésnek -, mert az nagy számban telepít rakétákat Ázsiában (melyet nem érint az egyezmény).
Mit tartalmaz az 1987-es közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése (INF)?
A szerződés betiltja az ötszáz és ötezer ötszáz kilométer közötti hatótávolságú földi indítású rakétákat és mindkét fél számára megtiltja ezek állomásoztatását Európában. A szerződést amerikai részről Ronald Reagan, szovjet részről Mihail Gorbacsov írta alá. A szerződésnek azonnali hatása volt: kivonták az amerikai Pershing II. rakétákat, illetve a Szovjetunió SS-20 nukleáris ballisztikus rakétáit, mely tényezők kulcsszerepet játszottak abban, hogy a Hidegháború véget ért.
Forrás
