Kerítésen innen

A fideszes Hidvéghi Balázs üzenete egy párhuzamos valóságbeli Európai Unióból

Megosztás

Mindig meglep milyen hamis következtetéseket képes levonni, a valóság tényeiből a Fidesz valamely potentátja, ezúttal Hidvéghi Balázs és Schmidt Mária. Az alábbiakban a baloldali média-túlsúly hazug sulykolásának újabb „szép” példája is olvasható.

2021.05.29 09:55

Városi Kurír/MTI

Megosztás

Mindig meglep milyen hamis következtetéseket képes levonni, a valóság tényeiből a Fidesz valamely potentátja, ezúttal Hidvéghi Balázs és Schmidt Mária. Az alábbiakban a baloldali média-túlsúly hazug sulykolásának újabb „szép” példája is olvasható.

Balközép, vagy szélsőjobb

A politikus a XXI. Század Intézettel közös konferenciasorozatának második, Jobb/közép című online rendezvényén ezt úgy szemléltette, mint egy vívópástot, amelyet hirtelen több méterrel elmozdítanak az egyik irányba, így aki korábban középen állt, a pálya szélén találja magát, beszűkült mozgástérrel.
Egy hangos, erőszakos baloldali elit a média támogatásával olyan új helyzetet igyekszik létrehozni, amelyben néhány éve még mérsékeltnek számító vélemények szélsőségesekké válnak. Ezt nem szabad engedni: nem bízható a baloldalra, hogy eldöntse, mi a közép és mi a szélsőség – vélekedett Hidvéghi Balázs.

„Szó szó, szó”

Idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerint a baloldalnak mindig csak közepe, a jobboldalnak viszont mindig csak széle van.
Kitért rá, hogy a nyelv fontos a mai politikában. Kulcsfogalmak megnevezéséről folyik a vita.

Példaként említette, hogy a baloldal szóhasználatában mindenki menekült, aki Európába érkezik. Illegális bevándorlás helyett irregulárisról beszélnek, „puhítva” a kifejezést. Szolidárisnak csak azt tartják, aki megfelel az elvárásaiknak, a nemi kategóriákról szólva pedig „megerőszakolják” a nyelvet – sorolta az EP-képviselő.

Hidvéghi szerint: gyenge az európai jobboldal. „Evickél”, inkább csendben marad, hátrál, területeket ad fel a konfliktusok elkerülése érdekében.

„Európa nem csupán Nyugat-Európából áll”

Köszöntőjében Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója azt mondta, hogy:

Orbán Viktor 2010 után a munkaalapú gazdaságra „állt vissza”, az adórendszer a dolgozókat és a családokat támogatja.

A kormányfő „unortodox gazdaságpolitikája” az éveken keresztül nagy hasznot szerző bankokra és telekommunikációs cégekre is kiterjesztette a válság terheit. Orbán Viktor a többség érdekeit vette figyelembe, ezzel nyíltan szembement az európai balliberálisok elitista felfogásával – hangoztatta.

„Saját erőnkből újra talpra álltunk, húsz év alatt másodszor, (…) és ez önbizalommal tölt el bennünket. Nem nézünk többé a tanítvány csodálatával nyugati mestereinkre, mert nincs már miért. Ők a végelgyengülésben kimúlt, kudarcos világot akarták tartósítani, mi képesek voltunk megújulni”

– fogalmazott Schmidt Mária.
Úgy vélekedett: a koronavírus-járvány kezelése ismét bebizonyította, hogy az európai uniós bürokrácia vezetői képtelenek leküzdeni a kihívásokat. Nem tudták összehangolni a védekezést, megfelelő ütemezésben és mennyiségben beszerezni a szükséges segédeszközöket, oltóanyagokat – jegyezte meg, hozzátéve: a tagállamok saját hatáskörben meghozott döntései vezettek célra.
A XXI. Század Intézet főigazgatója kiemelte, hogy bár több politikus így gondolja, Európa nem csupán Nyugat-Európából áll. A franciák és a németek birodalommá akarják szervezni az EU-t, törekvésük azonban nem jár majd sikerrel – hangoztatta.
Nem a nemzetállamok okozták a múlt században a két világháborút, hanem a birodalmak. Óriási hiba lenne az EU eddigi eredményeit egy eleve kudarcra ítélt birodalommá alakulás kísérletével veszélyeztetni. Magyarország a nemzetállamok Európájához csatlakozott, és ki is tart mellette – szögezte le Schmidt Mária.
Érkezett az üzenet abból bizonyos párhuzamos valóságból, de az is lehet egy „messzi, messzi galaxisból”.

Kapcsolódó