Ez a nap
Kadlót Erzsébet: veszélyben a jogállamiság utolsó bástyája, a bírói függetlenség
Kadlót Erzsébettel, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkárával a közelmúltban készített interjú, az 168 óra online oldalán jelent meg.
Nem tesz jót a csatazaj
A főtitkár szerint veszélyben van a bíróságok függetlensége, mint a NER által eddig még le nem igázott hatalmi ág:
„Kezdjük ott, hogy a bíráskodás minőségének természetesen nem tesz jót a szervezet folyamatos átalakítása. Ahogy a csatazaj sem. Mit vár el az állampolgár? Azt, hogy magas szinten felkészült, független, pártatlan, a munkájukat hatékonyan, átlátható és tisztességes eljárási szabályok szerint végző bírák dolgozzanak a bíróságokon. Lehet-e azonban így dolgozni, ha a szervezet örökös átalakulásban van? Ha a jelenlegi rendszer kialakításától kezdve feszültségek kísérik a bírói kinevezéseket, ha az Országos Bírósági Hivatal elnöke kényszernyugdíjazási hullámmal köszön be – első intézkedései egyikével rögtön elküldött kétszáz bírót. Milyen érdekes ez a szám: manapság éppen mintha kétszáz bíró hiányozna a rendszerből.”
Kitért arra, hogy a bírói függetlenség egyik legfőbb sarokpontja a kinevezések módja, egy ilyen lényeges feltételt pedig nyilvánvalóan törvénnyel kell szabályozni. Ez sérült a közigazgatási bíráskodás új szervezetének a létrehozásakor:
„Az adott esetben viszont a feltételeket egy miniszteri rendeletben változtatták meg, sőt még a rendeletnek is csak egy mellékletében, a pontszámok ártatlannak tűnő átrendezésével. Ez azonban az egész szervezetre, a kiválasztás minőségére is hatással van, önmagában is sérti a bírói függetlenséget. Legalább annyira sérti, mint az integritási szabályzat, amelyet bírák támadtak meg az Alkotmánybíróságon, illetve Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán.”
Hozzátette, nem mondta senki, hogy a meglévő rendszer tökéletes, hogy azon nem lenne érdemes javítani.
Van azonban néhány kardinális tény:
„Ilyen az Európa Tanács miniszteri bizottságának 12. ajánlása, amely szerint a függetlenség garanciális biztosítéka, hogy a bírákat szabadon, minden külső ráhatástól és nyomástól mentesen a saját szervezeti rendszerük válassza ki. Ezt az elvet most megsértették. Egy másik fontos tény: valójában eddig is sokan jutottak be a rendszerbe kívülről. Van viszont egy szerintem nagyon hasznos szabály – amelyen persze az ejtőernyősök megsértődtek –, hogy a külső pályázók számára is kötelező az egy év titkárkodás. Olyan sajátos világban, mint amilyen a bírói struktúra, egy kívülről bekerülő ember bolygó hollandiként mozog egy darabig.”
Hangsúlyozta, a nyilatkozattételi tilalom a magyar bírói kar működésének sok évtizedes hagyománya. Ami persze nem azt jelenti, hogy jó, azt viszont igen, hogy a rendszer szereplői hozzászoktak:
„… a nyilvánosság tekintete kínos kötelezettségekkel járhat. Nehogy azt gondolja tehát bárki, hogy a bírói kart ki kellene menteni ebből a helyzetből. Ha úgy akarnák, akkor nekik magukat kellene kimenteniük. Ám csak egy-két elkóborolt bárány nem fél attól, hogy kimondja a véleményét. Pedig a függetlenség egyik fontos feltétele az is, hogy a bíró félelem nélkül végezze a munkáját. Nem félhet egyik vagy másik ügyféltől, nem félhet sem a hivatali vezetőjétől, sem más hatalmi ágak képviselőitől, például a kormánytól.”
A bírónak ne kelljen félni
Meggyőződése, hogy azért bíró valaki, hogy ne féljen semmilyen döntéstől, ami meggyőződése szerint törvényes és igazságos:
„És azt hiszi, hogy ezért a helyzetért a bírák maguk nem felelősek? De igen. Tudja, hány ilyen eset volt az elmúlt húsz évben? Megszámlálhatatlan. Most történt meg először, hogy egy bíró, név szerint Vasvári Csaba nemet talált mondani. Kijelentette: ebből elég volt, ezt perre viszem. Eddig nem akadt egyetlenegy ilyen karakán bíró sem. Pedig a félelem megeszi a lelket, félelemből csak hátrálni lehet. Ha már korábban lett volna egy másik Vasvári Csaba, akkor nem jutottunk volna el idáig.”
Kitért Völner Pár államtitkár egyik nyilatkozatára, amelyben ezt kérdezte: ” Mutassanak nekem a bírói karban egyetlen olyan személyt, akit a Fidesz küldött.” :
„Micsoda sületlenség ez a felvetés?! Ki írja ki magára, hogy engem a Fidesz küldött? Hát tessék. Ha Völner Pál tényleg ezt tudja kérdezni, akkor én azt felelem: Handó Tündét a Fidesz küldte, mert a Fidesztől kapott kétharmadot. Jobb azonban nem belemenni ebbe az utcába. Igazából az a legszörnyűbb, hogy ilyen mondatok felelős vezető szájából elhangzanak. Hogy olyan szintre süllyedt ez a vita, ahol már elvész az értelmes, felelős párbeszéd lehetősége.”
Az újságíró nemkívánatos személy a bíróságon – kivezettették
Szerző
