Ez a nap
Karácsony, Vona és Szél az oktatásról vitázott
A Független Diákparlament nevű diákszervezet – ami az utóbbi hónapokban több tüntetést is szervezett – hétfő este a budapesti Gödörben nyilvános vitát rendezett az oktatási rendszerről, és erre az összes parlamenti frakció miniszterelnök-jelöltjét meghívták. Közülük Szél Bernadett (LMP), Karácsony Gergely (MSZP-P) és Vona Gábor (Jobbik) fogadta el a meghívást. Rajtuk kívül Gyarmathy Éva klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus, az MTA tudományos főmunkatársa és Kormos Krisztián, a Független Diákparlament egyik diákja vett részt a beszélgetésen.
Mivel a Fidesz-KDNP nem ment el, így értelmes témákról emberi hangnemben tudtak beszélgetni, és egyszer sem hangzott el, hogy „Soros” vagy hogy „migráns”.
Ahogy az várható volt, a miniszterelnök-jelöltek a rövid vitában leginkább jól hangzó, de – az időkeret miatt is – nyilván felszínes oktatási koncepciókat vázoltak, olyanokat, amik gyerekeknek, szülőknek és tanároknak is a kedvükre való lehet. Kisebb-nagyobb csipkelődések előfordultak, de lényegében mindenki egyetértett abban, hogy a magyar oktatási rendszert úgy, ahogy van, meg kell újítani.
Szél Bernadett szerint egy kis Svájcot lehetne csinálni ebből az országból, amihez viszont az oktatásra kell sokat költeni, hogy meglegyen „minden, amit kérnek”. A Fidesz szerinte Hoffmann Rózsa álmát valósították meg, ellenben az LMP oktatási rendszerében mindenkinek lenne hangja.
Vona abban reménykedik, hogy nyugalom, béke várhat az oktatásra, ami pártpolitikától mentessé, és újból szakmaivá válik.
Karácsony arról beszélt, hogy a mostani rendszerben mindenki (a gyerek, a tanár és a szülő is) stresszel. Szerinte a nemzetközi tapasztalatok alapján azt kell belátni, hogy azok az országok sikeresek, amelyekben erős az oktatás. A 21. században a tudásnál nincs fontosabb tőke, de nálunk a tudás leértékelődik: egyre kevesebben érettségiznek-diplomáznak, és a tudáshoz való hozzáférés is egyre egyenlőtlenebb. Szerinte Magyarország ma hátrafelé halad a mostani ipari forradalomban. Nincs ma nagyobb nemzeti ügy, mint a tudásalapú társadalmat építeni – mondta.
A szakpszichológus Gyarmathy Éva szerint a gyerekeknek leginkább tanulni, felejteni és újra megtanulni lenne fontos. Nagyon gyorsan változik a világ, emiatt a közös problémamegoldásra kellene felkészíteni a gyerekeket.
A Független Diákparlamentet képviselő Kormos Krisztián arról beszélt, hogy a diákoknak nem egy dologból kell mély tudást szerezniük, hanem különböző kompetenciákat kell elsajátítaniuk, mert a munkaerő-piaci igények alapján arra van szükség, hogy ha kell, akkor menet közben is át tudják képezni magukat, megfelelve ezzel a folyamatosan változó piaci környezetnek.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Szél szerint a 21. században az egyénnek kell lennie a központban, nem egy kockafejű embernek kell a gyerekekbe verniük egy központi alaptantervet. Ő olyan országot szeretne, ahol mindenféle iskola, egyházitól az alapítványiig meg tud lenni egymás mellett, és a gyerek igényeinek megfelelően lehet válogatni. Szerinte Orbán két dologban nem bízott: a tanárban és a gyerekben.
Karácsony szerint az ideális oktatási rendszer a tanár személyiségén alapul, és egyéniségeket kell képezni. Szerinte a magyar társadalom fuldoklik, ezért a kooperációra is meg kell tanítani az egyéneket.
Vona a gamificationről beszélt, szerinte fontos, hogy az örömöt bele kell csempészni az oktatásba, mert az motivációt szül, így a tudást nem csak bemagolják, nem veszik el.
Karácsony azt mondta, a társadalmakban kulcskérdés a tudás eloszlása. Felidézte, hogy Magyarországon az egyenlőtlenség kérdésében az OECD-országokban nagyon nagyok a különbségek az oktatásban, és ebből a szempontból 2010 előtt is rosszul álltunk. Felhozta, hogy a Jobbik nem írta alá az ellenzéki pártok által aláírt oktatási minimumot, amiben a halmozottan hátrányos gyerekek integrációját is sürgették.
Vona azt mondta, itt nem az integráció fontosságáról, hanem a hogyanról van szó, ebben van köztük vita. Szerinte ezt nem szabad dogmatikus integráció-szegregáció vitává degradálni.
Szél elmondta, hogy amikor az Alkotmánybírósághoz fordultak az ún. Taigetosz-törvény ellen, akkor a Jobbik is csatlakozott. Szerinte ma nem biztos, hogy egy most faluban születő gyerek eljutna a Parlamentbe, ahogy a volt LMP-s Osztolykán Ágnesnek sikerült.
Karácsony azt mondta, fontos, hogy megtanuljunk vitatkozni, érvelni, és elfogadni egymást.
Vona szerint Orbán elmúlt 8 éve megtanított bennünket arra, hogy ne csak szavak szintjén, hanem belülről is tisztelnünk kell a demokráciát.
Szél szerint a felelős állampolgári nevelést az iskolában úgy lehet megvalósítani, hogy, amíg nem lehet normálisan vitázni, ki kell követelni, hogy beleszólhassunk a folyamatokban.
A Klikkel kapcsolatban Szél azt mondta, hogy több döntési jogkört kellene visszaadni az önkormányzatoknak, és Vona is azt mondta, a túlzott centralizáció nagyon káros, nem ott születnek a döntések, ahol az információ rendelkezésre áll. Karácsony szerint a decentralizációra az autonómiához van szükség: akkor lehet tanulni, ha megvan a szabadság a tanulásra.
(Forrás: 444)
Szerző
Friss
- Péntektől a kis szabálysértések esetében is használhatja a rendőrség az arcképfelismerő rendszert
- ‘…Úgy tűnik, hogy a jogállam nem áll meg a nemzetbiztonsági szolgálatok főbejáratánál…’
- Közlöny van róla: nem lehet csak úgy ukk-mukk-fukk népszavazgatni arról, hogy hányszor lehet valaki miniszterelnök
- ‘Lehallgatnak minket…’ – sokan elmondhatnák manapság ezt a mondatot, most Borbély Alexandra tette
- Orbán titkos ‘Harcosok Klubja’ kitúrta a sportlövők egyetemi bajnokságát – A BOK-csarnok letisztította a terepet
- A pollenallergiáról – mikor máskor?
- Az átláthatósági törvény szelleme és eredete
- Aki az év 20. hetében is kérdez: Juszt László és aki sosem arra válaszol: Orbán Viktor
- Menczer-matek: nem 999, nem 1001, pontosan ezer ember keccsöl Brüsszelben Ukrajna gyorsított uniós felvételén
- H, mint Huxit? – próbálkozott az újabb Orbán-talány megfektésével egy olvasója