Karikó Katalin a vakcinákról – Jelenleg kb. 7 hónap a védettség

Egyelőre nem lehet megmondani, meddig hatásos egy mRNS-alapú koronavírus-elleni vakcina, de azt sem, hogy a többi oltás meddig véd a vírus ellen – egyebek mellett erről is beszélt az InfoRádióban a módszert szabadalmaztató Karikó Katalin.

Nem is annyira új?

Bár a laikusok a koronavírus elleni oltásnál ismerkedtek meg e technológiával, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora közölte: messenger RNS-t – módosítás nélkül – már 20 éve próbálnak vakcinálásra használni.

„Fertőző betegségnél is használták már, és valójában a módosított RNS-sel, ami a mi szabadalmunk alapján készül, is készült még a koronavírus előtt is vakcina, amelyet embereken kipróbáltak. Nem ez a koronavírus elleni vakcina volt az első mRNS tehát, amelyik nukleozid-módosított lipidbe burkolt volt: 2008-ban a Moderna madárinfluenza ellen vakcinált embereket Németországban”

– fejtette ki Karikó Katalin, aki hétfőn előadást tartott az MTA online közgyűlésén.

Arra a kérdésre, hogy mi az mRNS-vakcina előnye a gyengített vírust tartalmazó oltáshoz képest, a biológus azt mondta:

gyorsabban el lehet készíteni, mert a gyengített vírusok vakcinálásához először fizikailag kézben kell tartani a vírust magát, ezeknél viszont nincs szükség erre.

A mostani járványnál viszont csak az információt kapták meg a molekuláris technológiával foglalkozó kutatók, abból napok alatt szintetizálták a DNS-t, amiről pedig néhány óra elkészítették az RNS-t. Magát a vírust vagy annak darabjait nem is kellett megkapniuk.

Gyorsab, hatékonyabb

„A legyengített vírusoknál sokszor évekig tartott az, hogy a – valamilyen betegből izolált – vírust egyik sejtenyészetből a másikba tették, és várták azt, hogy majd olyan mutáció következik be, ami a virulenciáját lecsökkenti. Amellett, hogy ez több esetben is évekig tartott, mindig megvolt a veszély, hogy revertál véletlen valamelyik vírus, és újra virulens lesz, míg a mi technológiánk esetében erről szó sincs”

– fejtette ki.

Legyengített vírus esetén valamilyen sejtkultúrát kell fönntartani és abba belevinni a vírust, így különböző anyagok jelen vannak. Ezzel szemben az RNS-nél minden szintetikus, egy csőben elkészül az összetevőkből az mRNS, tehát nincs benne semmiféle idegen sejt: se baktérium, se emlőssejt, se antibiotikum, se tojásból származó anyag – tehát

semmilyen ismeretlen anyag nincs jelen az mRNS-vakcinában

– hangsúlyozta.

Karikó: Jelenleg kb. 7 hónap a védettség

Hogy az mRNS-alapú vakcina meddig nyújt védelmet, arra Karikó Katalin azt mondta: abból lehet kiindulni, hogy az emberek, akiknek beadták az oltást, megfertőződnek-e. Mint kiemelte, a klinikai teszteken a vakcinálás egy évvel ezelőtt kezdődött és novemberben fejeződött be. Innen számolják, hogy körülbelül jelenleg hét hónap a védettség, de majd ha eltelik még egy hónap, akkor azt lehet mondani, hogy nyolc hónap. Vagyis most még nem lehet tudni, hogy meddig véd – tette hozzá.

A kutató szerint az természetes, ha az ellenanyag eltűnik a szervezetből, a csecsemőkorban beadott vakcinákból sem kering bennünk nagyon magas szintű ellenanyag, de az emlékező sejteknek ott kell lenniük. Ez is nagyon fontos, hiszen az mRNS-vakcina bevitele során nemcsak ellenanyag képződik (amely a vérben cirkulálva felismeri a vírust, hozzákötődik és megakadályozza sejtbe jutását), hanem a sejtes immunitás is létrejön. Ha ugyanis a vírus valamilyen mutáció folytán mégis képes az antitesteket kikerülve megfertőzni a sejtet, akkor az ellenanyag már nem segít, ám ez a sejtes immunitás életbe lép és semlegesíti a vírussal fertőzött sejtet, vagyis ez egy további védettséget ad.

Merre  tovább mRNS-technológia?

További lehetséges használati mód a rákbetegségek kezelése. Ilyenkor a sejtes immunitásra lehet csak építeni, ami egészen másként működik, mint az antitestes.

„A Modernának és a BioNTechnek is olyan mRNS-technológiája van jelenleg, amely személyre szabott, vagyis a vakcina konkrétan egy beteg számára készül, úgy, hogy a beteg tumorját veszik alapul. Ez azonban még nem elég hatékony, mert egy ilyen betegségnél sok-sok sejtmutáció van jelen, és bár egy párat az mRNS-ekkel el tudnak pusztítani, itt még további, hatékonyságnövelő vizsgálatokra van szükség”

– magyarázta Karikó Katalin.

A szakember kifejtette: az mRNS-t bárhová célzottan be lehet vinni a szervezetben akár úgy is, hogy a bőr alá beinjektálják és a keringésbe kerül a kódolt fehérje. A nagy kihívás az úgynevezett intracelluláris technológia, amikor el kell jutni a meghatározott sejtekbe, ahol az adott fehérjének adott terápiás célja van.

„Ezek a legfontosabb fejlesztések a jövőben, mert azt már tudjuk, hogy miként kell mRNS-csinálni, hogyan kell úgy létrehozni, hogy sok fehérje képződjön róla, de azt még nem tudjuk, hogy miként kell azt elérni, hogy csak bizonyos sejtekbe menjen be, másokba pedig ne”.

Ez még további vizsgálatokat igényel, de állatkísérletekből már vannak biztató adataik.

(Olvassa el a teljes cikket, az Infostart oldalán)

Kapcsolódó

Karikó Katalin: félrevezető a kormány táblázata a vakcinák hatékonyságáról! - Struccpolitika, Fidesz a neved!