Kudarcos antibiotikumok – hogyan tovább?

Véget érni látszik a bakteriális fertőzések elleni küzdelem legsikeresebb évszázada, ahogy a kórokozók rohamtempóban fejlesztenek ki antibiotikum-rezisztens törzseket, és válnak szuperbaktériumokká. 

Flemming az antibiotikumok atya

Alexander Fleming 1928 szeptember 28-án hozta létre sorsdöntő felfedezését, mivel általában nem dobta ki a régebbi petri csészéit, és az egyikben a – talán a szél által belesodort – penészgomba spórák minden egyéb életet elpusztítottak. A szóban forgó Penicillium Notatum a sajtokról ismert penészréteget képző gomba rokona, de Flemmingnek nem sikerült elismertetni felfedezését, míg a háborús helyzet jelentette szükségszerűség végre rá nem irányította a figyelmet. A felfedezést gyorsan követte sok-sok másik gyógyító antibiotikum felfedezése, hiszen a kutatók már pontosan tudták, hogy mit keresnek.

Szuperrezisztencia

Az első penicillin-rezisztens stafilococcus törzsek 1955-ben jelentek meg, de ezt még könnyedén kezelték meticillinnel. Ennek a rezisztens baktériumtörzsére 1972-ig kellett várni. A folyamat gyorsulni kezdett, és ezen az sem segített sokat, hogy a lakosság bármire és akármire is antibiotikumokat szedett, gyorsítva ezzel a kórokozók evolúcióját. De nem csak a lakosság.

A mezőgazdaságban antibiotikumokkal tömik a haszonállatokat, hogy gyorsabban növekedjenek, a laborokban ezekkel védik a tenyésztett kultúrákat, és ez a rengeteg antibiotikum a nap végén mind kijut a természetbe a szennyvízzel.

A szuperrezisztencia első említése japán tudósoktól származik 1963-ból. Ma már a WHO is nagyon komolyan veszi a dolgot, konkrétan ezt tartják a jelen évszázad emberét fenyegető legnagyobb veszélynek. Hamarosan olyan bakteriális törzsek jöhetnek, melyekre semmi nem hat, amit ismerünk. A kórokozókat mi magunk “tréningezzük”, hiszen a gyengébb egyedeket megöljük az antibiotikumainkkal, és csak az erős, alkalmazkodóképesek maradnak életben. Gyakorlatilag gyorsítjuk az evolúciójukat.

Hogyan tovább?

Az új antibiotikumok felfedezése ráadásul lassul, és mivel már rengeteget találtunk, és azokhoz már majdnem mindhez alkalmazkodtak a baktériumok is, nő az esélye, hogy az új felfedezés valamelyik már ismert hatásmechanizmus kategóriájába fog esni. Azaz már megtalálása előtt alkalmazkodhattak hozzá a baktériumok is. A dolog tehát egyáltalán nem fest rózsásan, ma az egyén annyit tehet, hogy nem szed minden megfázásra antibiotikumot, csak ha nyomós ok van rá és felelős orvosi tanács is javasolja. Emellett persze reménykedhetünk az egyre szofisztikáltabbra szerkesztett új antibiotikumokban vagy az olyan alternatív útvonalakban, mint az ezüst nanorészecskék alkalmazása.

(Olvassa el a teljes cikket a Rakéta oldalán)

Kapcsolódó

antibiotikum

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük