Kék (?) bolygó 2.0
Én még ahhoz a generációhoz tartozom, aminek David Attenborough filmeji jelentik „a természetfilmet”. A sorozatai nagy részét láttam, és ennek valószínűleg nem kis szerepe volt abban, hogy végül geográfus lettem- írja közösségi oldalán a képviselő.
Attenborough, de most kicsit másként
Persze mai szemmel nézve ezek a filmek idealizáltak, hiszen egy olyan világot mutatnak be, ami szinte már nem is létezik. Ma már több mint 7 milliárd ember él a Földön, kultúrtájjá alakítottuk át az egész bolygót, meg persze teleszemeteltük és a klímáját is átalakítottuk. Szóval az a fajta romantikusnak nevezhető érintetlenség, ami árad Attenborough filmejeiből, voltaképpen ma már nem is létezik. Mert persze szép a bálnák, a jegesmedvék, a pingvinek, meg mindenféle egyéb jószág élete, csak épp a természetes élőhelyük vészesen zsugorodik, ma már az óceánok is tele vannak kommunális hulladékkal és mikro műanyagokkal, a jegesmedvék meg lassan nem tudnak hova menni, hogy ne haljanak éhen. Persze ezek a változások az emberre is nagy hatással vannak, és a jövőnk egyre bizonytalanabb. Szóval egyre fontosabb lenne az, hogy ezt a mérhetetlen pusztulást és károkozást vegyük végre komolyan, és ne a Donald Trump-féle valóságtagadással kezeljük a Föld pusztulását.
Ezért is kaptam fel a fejem,
amikor az első hírek megérkeztek az új Netfilxes sorozatról (A mi bolygónk), mert ebben az alkotók ellépnek a korábbi természetfilmes koncepciótól, és most már a káros antropogén hatások is markánsan megjelennek. Én magam ezt nagyon fontosnak tartom, mert kétségtelenül szemléletváltozásra van szükség.
Végül pedig fontos információ, hogy Magyarország is megjelenik a filmben, nevezetesen a tiszavirágzás és a füves puszták kapcsán.
A mi bolygónk, narrátor: Sir David Attenborough, Netflix
Vendégszerző: Szabó Szabolcs parlamenti képviselő