Kerítésen innen
Készül az Orbán-kormány Bokros-csomagja!
A bejelentett kiigazítás a GDP mintegy 3,5 százalékára rúg, azaz hasonló mértékű, mint az 1995-ös Bokros-csomag volt.
A választási osztogatás miatt 2100 milliárdot kell találnia a kabinetnek, a különadók 900 milliárdot hozhatnak. A közszférában elbocsátások jönnek – írta meg a Népszava.
Az idén 900 milliárd, jövőre további 915 milliárd forint különadót akar beszedni a kormány a költségvetési kiigazítás keretében
Ez csak a kiigazítás 40 százaléka, további évi 1200 milliárd forintot a kiadáscsökkentésből akar kigazdálkodni a kormány. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szavai szerint ez utóbbi részben az állami beruházások jelentős visszafogását jelenti, de a minisztériumok működési kiadásit is lefaragják.
Így csak az idén 2100 milliárd forintos költségvetési kiigazítást fog végrehajtani az Orbán-kormány,
amitől azt várja, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya a tavalyi 6,8 százalékról az idén 4,9 százalékra csökken.
A bejelentett kiigazítás a GDP mintegy 3,5 százalékára rúg, azaz hasonló mértékű, mint az 1995-ös intézkedések voltak, a Bokros-csomagtól azonban szerkezetében eltér, nem érinti a közvetlen szociális kiadásokat.
A 2100 milliárdos kiadáscsökkentés részleteiről ugyanakkor még semmit nem árult el a kormány. Azt viszont lehet tudni, hogy létszámleépítés jön a közszférában: Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter „néhány száz” főről beszélt.
A bankoktól és az energiaszektorból évi 300-300 milliárd forint extraprofit adót akarnak beszedni, a biztosítók 50 milliárd, a kiskereskedelem 60 milliárd, a telekommunikációs cégek 40 milliárd, a légitársaságok 30 milliárd, a gyógyszerforgalmazók 20 milliárd forintos extra adóval számolhatnak, és jövő januártól újra bevezetik a reklámadót is, amelytől 15 milliárd forintot remél a kormány.
Nagy Márton szerint a kormány a különadókkal csak a cégeknél keletkező extraprofitot vonja el, hogy tudják miből fedezni rezsicsökkentést és a honvédelmi fejlesztéseket.
Ennek az állításnak némileg ellentmond, hogy a bankszektorban 50 milliárd forint plusz tranzakciós illetéket akarnak beszedni, márpedig a tranzakciós illetéket névleg ugyan a bankok fizetik be, de a terheket végül a banki ügyfelek állják.
A tervek szerint ráadásul emelik a dohánytermékek és az alkoholos italok jövedéki adóját és a népegészségügyi termékadót is, amelyek viszont színtiszta fogyasztási adók.
A tervezett légitársasági különadót is az utazók fizetik, várhatóan 10-15 eurós jegyenkénti felárként
Surányi György, egyetemi tanár, volt MNB-elnök arról beszélt:, nem az ukrajnai háború vezetett a mostani gazdasági helyzethez. Ez a kormány és a jegybank felelőtlen gazdaságpolitikájának eredménye,
hiszen 2016 után a gazdaságpolitika egyszerre lazította fel a költségvetési-, a monetáris- és a jövedelempolitikát, ennek eredménye a magas államháztartási-, és fizetésimérleg-hiány, valamint az infláció elszabadulása.
Surányi György emlékeztetett: a hivatalos 9,6 százalékon felül az ársapkák miatt az elfojtott infláció további 4-5 százalék a kormány számításai szerint is. A potenciálisan tehát 14-15 százalékos infláció fele okolható a külső okokkal, másik fele „házi készítésű” – fogalmazott.
Forrás: Népszava
A patikák is haladnak a korral – rádobnának 50-120 forintot egy-egy doboz gyógyszerre!
Pingback: Kocsis Máté: a pártoknak is hozzá kell járulniuk a rezsivédelmi alaphoz - Városi Kurír
Pingback: Helycserés támadás: államtitkárok jöttek-mentek - Városi Kurír