Banánköztársaság
Kiakadémia
Kíváncsiak vagytok, milyen is lesz a magyar tudományos kutatás helyzete pár év múlva? Vigyázó szemetek a hazai egészségügyre vessétek! Palkovics miniszter és gazdája álláspontja „változatlan”…
A hír csupán annyi, amennyit az innovációs miniszter elmondott az atv.hu-nak, már kedden
„beterjeszti az Országgyűlésnek … az Akadémiáról szóló törvény módosítását, és a kormány nem hátrál: kiszervezik a kutatóhálózatot az MTA-tól”…
A többi, amit hozzátett, altató, elterelő hablaty.
Vagy csak hab. Még 32 milliárdot fordít a kormány kutatás-fejlesztésre. (Naná! Valamiből létre kell hozni a MTA lenyúlt kutatóhálózatát (és a már barátibb néhányat) irányító vadonatúj szervezet, az Eötvös Loránd Kutatási Intézet központját, kell majd egy (vagy több) székház, sok szép irodával, és zsoldot is kell fizetni az embereiknek.) Amúgy meg nagy ám, és zavaros a zajlás – tudhattuk meg tőle…
„Két szálon zajlanak az események, és ennek van egy politikai része, ami ugye a sajtóban, illetve az utcán látszik, a tegnapi, az ebbe a kategóriába tartozik. Ezzel párhuzamosan pedig zajlik egy szakmai tevékenység. Az már arra vonatkozik, hogy hogy nézzen ki ténylegesen az erre vonatkozó törvénymódosítás, és hogyan nézzen ki majd a kutatóintézeti hálózatnak a jövőbeni működtetése. Erről az egyeztetés még zajlik”…
Nem kell ám hozzá akadémikusnak lenni, hogy megértsük az üzenetét: ellenezni az MTA intézeteinek einstandolását az „politika”, ám einstandolni, az „szakma”. Legalábbis szerinte. Mert a várhatóan beáramló, az eddigieknél jóval busásabb kutatás-fejlesztési EU-támogatásról értesült kutatók szerint csak az újabb euró-milliók tekintélyes részének „innovatív” lenyúláshoz nélkülözhetetlen ez az egész átalakítgatás.
Itt nincs tovább!
Régi jó barátom, a MTA egyik kutatóintézetének elismert, a médiában olykor szakértőként is nyilatkozó munkatársa, nyugatos múlttal és felkészültséggel, sok évi tapasztalattal, nem aggódik a jövője miatt. – Itt nincs tovább – mondja kurtán. Még megvan az intézete, még megvan az állása is, de már az „újratervezés” náluk a családi program. Tán csak hónapok kérdése és pakolnak a feleségével meg a két gyermekükkel. Egy patinásabb EU-tagállam fővárosába készülnek, ahová eddig rokonlátogatóba meg nyaralni jártak. A pesti lakást majd kiadják, és legföljebb nyaralni jönnek ide. A felesége amúgy is ott született, ott él a családja, a férjnek is vannak élő kutatói kapcsolatai ott, szívesen látják a kollégái, s a nagyobbik gyerek, aki ugye perfekt „nyugati” anyanyelvén, már egyetemi felvételt is nyert ott, ősztől amúgy is szedte volna a sátorfáját. Csak a kisebbik érettségije, na az még egy év…
Vigyázó szemetek az egészségügyre vessétek!
Hány ezer kiváló orvos, szakasszisztens hagyta el már a gyógyítási ágazat feudális viszonyai és az érvényesülés kilátástalansága miatt az országot? Vigyázó szemetek az egészségügyre vessétek! Azután pillantsatok a tudományos kutatókra, akik most ezrével tiltakoznak az „átszervezés” ellen! Vajon közülük hányan járhatnak hasonló cipőben?
Középkorúak és fiatalok, ambiciózusak, már jórészt elismertek, sikeresek, nyitottak, több nyelvet értők és beszélők…
Odébb kell állni? Nosza!
A tudományos kutatás úgy is határtalan, ha itt dolgoznak és élnek, meg úgy is, ha épp másutt. Ott, ahol nem települ rá semmiféle állampárt a vezér csókosai érdekében a kutatói szabadságukra, s nem próbál hasznot húzni a nekik és a témájuknak járó pályázati támogatásból… S ha elmennek, viszik majd a megkezdett kutatásaikat – és persze ők kapják a további támogatást is. Csak épp másutt… Ahol méltányosabbak, kiszámíthatóbbak, biztonságosabbak, jobbak a feltételek, ahol szabad szabadon kutatni.
Ne gondoljátok ám, hogy afféle hazátlanok! Igaz hazafiak ők. Büszkék rá, hogy magyarok, itt cseperedtek, itt tanultak, s hogy ez a kultúra tette őket kutatóvá. Tudják, ha elmennek, ha emigrálnak – mert mi mást tehetnének? – nagy honvágyuk lesz. Még akkor is, ha egyszer világhírűek, netán Nobel-díjasok lesznek. Csak akkor úgy emlegetik majd őket, ahogy a magyar Nobel-díjas tudósok zömét is eddig: „magyar származású”…
Szerző
Friss
- Egy gyönyörű barátság kezdete
- Tovább dagad az Orbán Balázs botrány – A Momentum nem engedi el a politikai igazgatót grabancát
- Sok hűhó semmiért: mindegy, hány nevet biggyeszt magára Rogán ex felesége, marad Gaál Cecília
- Az Orbán-lány, aki bármit felvehet, hiábavaló, mert nem viseli, hanem hordja!
- „Szia uramék” játszadoznak, mi fizetünk? – Ezt a kört Mészáros nyerte, ö volt a soros…..
- Elment Forgács Gábor – Újabb nagy nevettető hagyott itt bennünket
- A szuverenitásvédelmis, akinek sikerült Orbán Balázst alulmúlni: a „túlerőt nem tisztelő” 56-osok nem hősök, hanem bolondok – Frissítve!
- Itt a bejelentés: januártól a lakossági ügyfelek is nyögik a tranzakciós illeték-sarcot
- Hócipő, te jövőbelátó – Ki kit menteget?
- Élvebonczolás Szegeden