Kinek a kije nézte ki magának a Hajógyári Szigetet?

Érdekes dolgokra lehet találni, ha böngésszük a Magyar Közlönyt. Hétfőn például az derült ki belőle, hogy a Hajógyári Sziget valahogy kikerült a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül.

Ötlet?

Nem sokkal a világörökségről szóló UNESCO-szavazás előtt kivette a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül az Óbudai-szigetet (Hajógyári-szigetet) a kormány, szúrta ki a Népszava a pénteki Magyar Közlönyben.

Az Orbán Viktor által aláírt rendeletben azt nem indokolják, hogy a Római birodalom határai UNESCO védettségre javasolt helyszínei közül miért pont az egykori alsó-Pannónia provincia központjának egyik legfontosabb helyszíne, az Óbudai-sziget került le.

Pedig miniszteri biztosa is volt…..

A lap emlékeztet, 2016-ban az Orbán-kormány úgy döntött, hogy a világörökség része legyen az Óbudai-sziget is. 2018-ban be is nyújtották az erről szóló pályázatot, sőt, az ügy külön miniszteri biztost is kapott Visy Zsolt személyében.

A január 31-én beadott pályázat 1500 kilométeren mintegy 98 helyszínt foglal magában, ebből 65 található Magyarországon. A közös nevezésről az UNESCO idén júniusban dönt.

Mit is jelent mindez?

„A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. Az Egyezmény 1. és 2. Cikkelye tartalmazza azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy helyszínt a Világörökség részévé nyilvánítanak. A jelenlegi szabályozás szerint a kritériumokat két csoportban foglalták össze, ezek alapján egy helyszín vagy kulturális, vagy természeti örökség kategóriában kerülhet fel a Világörökségi Listára. Az előbbinél a legfontosabb kritériumnak a „hitelesség” (történelmi autentikusság) számít, míg a természeti örökség esetében az „integritás” (érintetlenség, sértetlenség).” – olvasható a hivatalos honlapon.

„Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez

és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára. 2002. nyara óta pedig hazánk már nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Helyszíneink közül hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre. Két helyszínünk (Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal – Szlovákiával és Ausztriával – közös.

• Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) (1987 + 2002)
• Hollókő ófalu és környezete (K) (1987)
• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995)
• Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996)
• Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (K-kultúrtáj) (1999)
• Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000)
• Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2001)
• Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2002)

Nézd csak! Mi az ott a természeti védettség alatt álló Gellérthegyen? Ne már.....

Magyar György: Ha Orbán szemet vetett a Karmelita kolostorra, a nemzeti örökség védelme nem számít?