Három kötelezettségszegési eljárás is bírósági szakaszba lép 0 400

Három kötelezettségszegési eljárás is bírósági szakaszba lép

A civil törvény, a CEU-törvény és a menekültkvóták elutasítása miatt megindított kötelezettségszegési eljárás lép új szakaszba.


Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

A bizottság még áprilisban, júniusban és júliusban kezdeményezett a három ügyben jogsértési eljárást , amelyet – megfelelő válasz hiányában – később a második szakasz követett, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldése.

Az Orbán-kormány nem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényeket

A magyar kormány azonban azóta sem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényeket, illetve nem történt előrelépés a kvótaügyben, ezért e kérdéseket a luxembourgi székhelyű bíróság elé terjesztik az eljárás harmadik szakasza keretében – jelentette be csütörtökön az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amely az uniós jog betartásának legfőbb őre is egyben.

Sajtóértekezletén Frans Timmermans, az EB első alelnöke elmondta, a bizottság más módon közelíti meg a magyarországi helyzetet, mint az Európai Parlament, amely szélesebb körű problémákat lát a jogállamiság tekintetében.

„Úgy gondoljuk, bizonyos specifikus ügyekről van szó, amelyekben nem értünk egyet a magyar kormánnyal”, és „egyelőre nem látjuk szükségét annak, hogy változtassunk ezen az irányon” – mondta,

A magyarországi helyzet ilyen értelemben nem összehasonlítható Lengyelországéval, ahol rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot”

– fogalmazott.

Az EB leszögezte: annak ellenére, hogy az Európai Bíróság szeptemberi ítélete megerősítette a 120 ezer menedékkérő elosztását szolgáló mechanizmus érvényességét, Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit. Mint írták, nem találták kielégítőnek az országok válaszát, mert nem jelezték, hogy hozzá fognak járulni az áthelyezési határozat végrehajtásához, ezért döntöttek végül a bírósági szakasz megkezdése mellett.

Aggályos a civil törvény

A migrációs kvóták létrehozását az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezésének dacára fogadták el 2015 szeptemberében.

A bizottság emellett megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint több szempontból is aggályosnak tartja a civil törvényt, amely indokolatlan „beavatkozást” jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. Brüsszel emellett úgy véli, hogy a jogszabály, amelynek értelmében az NGO-k (civil szervezetek) kötelesek bejelenteni, ha a külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, „indokolatlanul és aránytalanul” korlátozza a tőke szabad mozgását.

A felsőoktatási törvény kapcsán az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – amely egyúttal az uniós jog betartásának legfőbb őre – leszögezte: továbbra is úgy látja, hogy a módosított szabályozás ellentétes a közösségi joggal a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadság területén.

Amennyiben egy tagállam az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen írásbeli figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, és bírság kiszabását javasolhatja az érintett országgal szemben.

Az ivóvíz és a laboratóriumi állatok védelme

Ugyancsak csütörtökön az EB újabb szakaszba léptette a menekültügyi szabályozás miatt 2015 decemberében Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. Közölték: úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldtek az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti, a hatóságoknak így mostantól két hónapjuk van arra, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság ebben az ügyben is az Európai Bírósághoz fordulhat.

Az EB emellett felszólította Magyarországot, hogy iktassa törvénybe az ivóvízre, illetve a laboratóriumi állatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat. Előbbi ügyben nyomatékosan kérték, hogy az ország valamennyi övezetében teljesítsék az arzén, a bór és a fluorid tekintetében előírt számszerű értékeket.


Utóbbiban pedig kiemelték, bár a hatóságok jelezték hajlandóságukat a legtöbb kérdés rendezésére, eddig nem fogadták el a szükséges módosításokat. Ha a felszólító levélre két hónapon belül nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, akkor a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küldhetnek Budapestnek.

(forrás: MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb cikkeink

lapzsemle

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn A Brexit utáni magyar uniós szakítás rémforgatókönyvéről, a Huxitról kérdezte a Klubrádió külpolitikai …

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn Szombaton egy nappal Nagy Imre újratemetésének évfordulója előtt a Magyar Nemzet közreadta minden …

figyelem

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn Viszonylag csendesen, szinte lábujjhegyen érkezett meg kora délután Komlóra a beígért rossz idő, …

Rab

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn Apuka puskát vett Amerikában, mire a futballsztárságot és a hittérítést kipróbált gyermek arra …

Pin It on Pinterest