Kerítésen innen
Lázár és az Ő igazságérzete: nem járja, hogy a magyarok Fanta helyett csak hantát kapjanak a Coca-Cola vállalatcsoporttól!
Lázár János építési és közlekedési miniszterből előhozta a mélyen szunnyadó költőfélét a narancshiány és, ha már nem sikerült a Spart -tudják, az osztrák „fűszeres-közértest”– kiebrudalnia az országból, úgy gondolta a Fantát gyártó multinak megy neki ahelyett, hogy megvárná, amíg a „szerv” utánajár annak, hogy miért más az említett üdítő „kerítésen belül”, mint azon túl.
Fanta helyett csak Hanta!
Lázár János saját magától vett idézettel posztolt közösségi oldalán Fanta-ügyben:
„Egészségünk állapota leginkább saját magunktól, az egészségügyi ellátórendszertől és az élelmiszer-kereskedelmi környezettől függ. Utóbbi határozza meg, hogy mit vehetünk le a boltok polcairól, mi kerül az asztalainkra és az miként befolyásolja egészségünk állapotát.
“A nagy és gazdag nyugati multicégek, így például a Coca-Cola is nem korrekt módon jár el velünk szemben. Mindez azt a vélelmet erősíti, hogy a külföldi élelmiszeripari cégek szemetet adnak el a magyaroknak.”
Ezt egy Kormányinfón mondtam. Akkor minden érintett csak hárított, meg süketelt. Most meg ezt olvasom:
“Több mint dupla annyi igazi narancslé van az olaszországi Fantában, mint a hazaiban, az íze és a színe is más…”
Szerintem nem kell cukros üdítőt inni, de ha valaki erre akarja költeni a pénzét, hát tegye. Az viszont nem járja, hogy a magyarok Fanta helyett csak hantát kapjanak a Coca-Cola vállalatcsoporttól!
Az az állami hivatal, amelyik elfogadja azt a magyarázatot, hogy a gyártó szerint ezek a magyar igények – minden feladatára alkalmatlan, ahogyan az is, aki ezeknek a cégeknek gazsulál néhány újabb befektetésért, akkor, amikor a magyar emberek egészsége a tét.
Az élelmiszerek minőségét szabályozó törvényt szigorítani kell!
Biztosítani kell, hogy fogyasztóként képesek legyünk nyomon követni az élelmiszerek útját és egységesen kell fellépni a beszállítókat kihasználó, a vásárlókat meg lehúzó kereskedelmi szereplőkkel szemben. A kereskedelem szabad üzleti vállalkozás, de az nem lehet magasabb rendű cél, mint az emberek egészsége.
A SPAR, a Lidl és az Aldi – leuraltak és letaroltak mindent! A tömegtermékek esetében nem érdekli más őket: minél többet eladni. Ez kiszolgáltatottá teszi a magyar embereket. Átvernek minket a minőséggel, a legnagyobb baj viszont az egészségre is ártalmas élelmiszerekkel van. Azzal, hogy a külföldi láncok sokszor a Nyugat-Európában már eladhatatlan szemetet próbálják ránk sózni. Az élelmiszeripari szemét dömpingje – ami nem kereskedelmi, hanem közegészségügyi kérdés – csak erős kontroll mellett tartható kordában. Nem fognak koccintani a multik! Ez viszont nem hanta!”
Háttér….
A Coca-Cola Magyarország weboldalán olvasható termékleírásában feltüntetik, hogy nem minden országban ugyanolyan az üdítőital:
A Fanta Narancsot Európa-szerte gyártjuk, és a különböző országokban eltérő lehet a gyümölcslétartalma. Az egyes országokban a gyümölcstartalom többnyire hasonló a helyben kapható hasonló termékekéhez, valamint összhangban van az érvényes helyi szabályozásokkal. A Fanta Narancsot Európa-szerte cukorral vagy cukor és édesítőszerek kombinációjával édesítik. Folyamatosan dolgozunk az italaink cukortartalmának csökkentésén, ezért előfordulhat, hogy a termékben lévő édesítőszerek és cukor aránya országonként eltérő. A helyi termékjellemzőket mindig feltüntetjük a csomagoláson, hogy Ön a teljes összetevő- és tápértékinformáció birtokában élvezhesse az italt
– írta a vállalat. És valóban, mialatt a magyar üdítő összetétele így néz ki:
- víz, fruktóz-glükózszirup, narancslé sűrítményből (5%), szén-dioxid, étkezési sav: citromsav, természetes narancs aroma egyéb természetes aromákkal, antioxidáns: aszkorbinsav, színezék: karotinok, stabilizátor: guargumi
addig az olasz Fanta narancs összetétele:
- víz, narancslé sűrítményből (12%), cukor, szén-dioxid, savanyító: citromsav, természetes citrusfélék aromája, stabilizátor: akácgumi, antioxidáns: aszkorbinsav.
Ami a legszembeötlőbb,
hogy a külföldi változatban duplaannyi narancslé van, mint a Magyarországon kaphatóban.
Nébih-vizsgálat
Az ügyben megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt közölte:
korábban az üdítő Magyarországon és Ausztriában forgalmazott változatát már összehasonlították. 2017-ben azt tapasztalták, hogy az egyes országokban forgalmazott azonos megjelenésű termékek gyümölcslé-tartalma nem azonos. Az érzékszervi tulajdonságaik közül leginkább a színük és az ízük tekintetében különböztek.
Ugyanakkor érdekes tapasztalat volt, hogy
a laikus fogyasztói csoport kedveltségi tesztjén a hazai forgalmazású, sötétebb színű, aromásabb illatú és édesebb ízű termék bizonyult kedveltebbnek, az osztrák forgalmazású, világosabb színű és savanykásabb termékkel szemben. Gyümölcslé-tartalmuk valóban nem volt azonos: az osztrák 3% narancslevet tartalmazott, a hazai 6%-kal szemben (ami jelenleg 5%). Ezenkívül az osztrák változat cukorral készül, míg a hazai üdítőitalok fruktóz-glükóz szörppel
– részletezte a Nébih. Ugyanakkor, mint közölték:
mindezek az eltérések – a gyártói nyilatkozat figyelembevétele mellett – jogszerű és objektív okokkal indokolhatók, mert nemzeti jogszabályunk nincs az üdítőitalok gyümölcslé-tartalmára vonatkozóan, míg más tagországokban létezik ilyen szabályozás.
Emlékeztettek: a narancsos Fanta üdítőitalt többféle receptúra alapján gyártják, országonként eltérő narancs, cukor, glükóz-fruktóz szirup és egyéb, akár mesterséges édesítőszer felhasználásával.
- Olaszországban – ahol a narancs megterem – jellemzően magas gyümölcslé-tartalommal állítják elő a Fanta-t (12%, de van 20% szicíliai vérnarancslevet tartalmazó változat is)
- Görögországban 20%,
- Franciaországban 12%,
- Portugáliában 8%,
- Spanyolországban 6%,
- Magyarországon 5 % (ahogy a lengyeleknél és svédeknél is),
- Angliában 3,7%,
- Németországban és Ausztriában 3%-os gyümölcslé- tartalommal kerül forgalomba az üdítőital.
Nem ördöglakat….
A különbség oka – többek között – az eltérő nemzeti elvárásokban és jogszabályi környezetben rejlik. Van, ahol a megtermett gyümölcs felhasználására, máshol a cukor csökkentésére, megint másutt a glükóz-fruktóz szirup mérséklésére vagy épp a mesterséges édesítőszerek elkerülésére helyezik a hangsúlyt
– magyarázta a Nébih.
Ezenfelül a nemzeti ízpreferenciák is változók lehetnek, azonban itt meg kell jegyeznünk, hogy amennyiben a gyártó erre hivatkozik, azt hitelt érdemlően és dokumentálva szükséges alátámasztania. Az országonkénti különbségre és annak okaira, a gyártó Coca-Cola Company honlapján, a termékinformációknál – a gyorséttermi italautomaták problémájával egyetemben – külön is felhívja a figyelmet
– tették hozzá.
Szerző
