Lehet-e hányás közben röhögni?

Igen közel kerültem e kísérlet szándéktalan elvégzéséhez, miközben néztem a „kormány” mai „sajtótájékoztatóját” a legfrissebb mocskossorosozásáról. Máshol csak röhögni szokás az ilyenen.

Három „törvényről”, illetve annak „tervezetéről” vagy mi a túróról zagyvált Pintér Sándor és Kovács Zoltán. Meg „társadalmi vitáról”…

Holnapig izgulhatunk,

mi is lesz a „törvényekben” – mert állítólag holnap megismerhetjük… Izgulok is nagyon!

Borzasztó vagy éppen szánalmas süketelést vágtak le baromságokról – olyanokról, amelyeknek a mocskossoroszáson kívül semmi értelmük sincs. Ahhoz képest, hogy a „kormány” nemzetet megbecstelenítő goebbelsi hecckampányt folytat – évek óta és egyre intenzívebben –, a megjelent „újságírók” „kérdései” is szégyenletesek voltak.

„Nemzeti konzultációra” hivatkoztak ezek a gazemberek, állítólag 2,3 millió ember véleményére – ezzel ismét közölték, hogy szerintük a magyarországi népesség aktuálisan 2,3 millió embert számlál.

Ja: valami egészen süket handabandát vágtak le a bíróságok meg az ügyészségek leendő szerepéről… És holnap „kormányinfó” is lesz…

Tulajdonképpen naponta fölvethető a címbeli kérdés, hiszen naponta megy a mocskossorosozás és sok más gazemberség. De valahogy az az érzésem, nem szabad, nem is lehet mindezt komolyan venni – hiszen ha kellene, ha lehetne, nyilván antifasiszta százezrek tüntetnének az utcán, míg el nem érik a goebbelsi hecckampányokból élő hatalom megbuktatását…

De nincsenek százezrek az utcán, és úgy tűnik, a demokratikus ellenzék sem gondolja, hogy most már tényleg és komolyan tiltakozni kellene.

Ha nem, hát nem. Akkor csak a kérdés marad:

Lehet-e hányás közben röhögni?