Csepel, ahogy eddig mindig, a jövőben is mindent meg fog tenni a rászorulókért, a hajléktalanokért – írta közösségi oldalán Borbély Lénárd.
Napok óta próbálom értelmezni a csepeli polgármesternek a szavait,
aki azon örömködik az egyéniben csúfosan megbukott Németh Szilárd államtitkárral együtt, hogy sikerült megakadályozniuk, hogy a főváros 21. kerületében új hajléktalan szállót hozzanak létre.
Napok óta olvasom a kormánysajtóban,
ahogy ez a két fideszes politikus egymást túllicitálva tetszeleg az emberbaráti szerepben, és bizonygatja, milyen keményen nekimentek a galád főpolgármesternek, aki a
„gazdag belvárosi kerületek”
hajléktalanjait akarta Csepelre telepíteni. Németh Szilárd szerint egyenesen
„deportálni”.
Csepel helyett a Városházán lesz karantén hajléktalanoknak - Borbély Lénárd és Németh Szilárd a "keresztényi szeretet jegyében" léptek fel ellenük
Tényleg meglepő
Borbély és Németh hirtelen támadt szociális érzékenysége és aggódása a rászorulóknak felé, különösen az elmúlt évek tükrében. Nem azért, mert tudjuk, hogy a kormány számára
„aki szegény, annyit is ér”,
de még csak nem is a hajléktalanokkal szemben hozott irgalmatlan döntéseik miatt.
Másfél évvel ezelőtt a napnál is világosabban kiderült,
hogy a csepeli fideszes önkormányzathoz köthető „biztonsági szolgálat”, a köztudatban
„pofonkommandó”
néven ismertté vált alakulat milyen válogatott eszközökkel, verbális és fizikai módszerekkel igyekezett móresre tanítani a csepeli rászorulókat és fedél nélkülieket.
Tanmese a rémisztő faji uszításról (olvasó-, beszéd-, írás- és attitűdgyakorlat gyakorló fajvédőknek)
Nem tudom, hogy Borbély Lénárd ezekre gondol-e,
amikor bőszen hirdeti, hogy” mindent” megtettek a hajléktalanokért. Nem tudom, hogyan számol el a lelkiismeretével. Azt sem tudom, tudja-e, hogy mit jelent a lelkiismeret.