Az országunk egyre mélyebbre süllyed morálisan, és lassan egy olyan tébolydára emlékeztet, amit csak filmekben látni. Életünknek lassan minden percét átszövi valamilyen borzalom, galádság, és vergődünk a tévedhetetlennek hitt egók csapdájában.

Amikor azt hisszük, gyomrost kaptunk egy hírtől,

már jön is a következő mélyütés. Vannak, akiknek k. o. A szemünkbe köpik a gyűlöletet, a kuncogó forintok rég elgurultak, de megmagyarázzák, és mi úgy csinálunk, hogy nem csinálunk semmit.

Nincs választás, hogy melyik ujjunkat harapjuk,

mert már mindegyikbe beleharaptak, hát hagyjuk. Egymást is harapjuk. Erkölcs, lelkiismeret kellene, úgy kellene mint a manna, de azért kikacagjuk, mert más is azt teszi.
Kis körökben morgunk, interneten várjuk a megváltót. Valaki előbb- utóbb csak megnyomja a delete-t, valaki szól majd, valaki megírja, valaki mondja. Lelki polcainkon szar a lekvár.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét