Banánköztársaság
Lovász Péter: A pártalapítás buktatói, avagy a sértődöttség nem jó tanácsadó – Válasz Szanyi Tibornak
Lapunk állandó szerzője, Lovász Péter a napokban írt egy rá jellemző epés hangvételű cikket „Kell egy párt, ami csak az enyém” címmel”, ami úgy tűnik, kiverte a biztosítékot a Városi Kurírban rendszeresen publikáló Szanyi Tibornál, aki az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) párt alapítója és alelnöke. A politikus-közíró „Kinyílt zsebemben a bicska – válasz Lovásza Peternek” című válaszcikkben reagált kollégánk írására. Lovász Péter viszontválaszával a kettőjük vitáját a szerkesztőség lezártnak tekinti.
Kedves Tibor!
Igazán köszönöm megtisztelő figyelmed, soraid azt a benyomást keltik, hogy nem hiába írom cikkeim a kerek világba – remélvén, hogy érdeklődést, esetleg gondolatokat ébresztek. Leveled végén azt írod: „Nem kell, hogy szeressél minket, csak ha már írsz rólunk, akkor a megszerezhető ismeretek vezéreljenek!“ Igazad van! Én azt írtam volna a “megszerezhető ismeretek“ helyett, hogy a tények vezéreljenek, hanem hát nem akarok már a szóhasználatodba is belekötni, ha már pártalapítóként beled kötöttem, és bátorkodtam magad és követőid fáradozásait kritikával illetni. Egyebekben – engedelmeddel – nem vitatkoznék Veled, mert hogy éppen ti kik vagytok, mik vagytok, nem tárgya sem írásomnak, sem érdeklődésemnek. Csupán egyetlen fontos dologra szerettem volna rámutatni, ami – véleményem szerint – a mai közélet döntő kérdései közé tartozik.(Engedelmeddel, erősen egyszerűsítek, mert portálunk nemigen adhat helyet elmélyült, hosszú politikai elemzéseknek)
Tehát:
Normális társadalmi viszonyok, szilárd demokratikus jogrend közepette nincs semmi rendkívüli abban, hogy több politikai hiteiben elkötelezett, tehetséges vagy csak karriervágyó személyiség politikai pártot alapít. Legyen a világ sokszínű a törvények és a közerkölcs szabta keretek között! Úgy vélem azonban, Magyarországon immár tizedik éve fokozatosan kibillen sarkaiból a világ, s a szemünk előtt jött létre az egyszemélyi diktatúra, amely kisajátítja az egész nemzet, csoportok, személyek életét, és a mindennapok súlyos gondjaival küszködő többséget megfosztja javaitól és szellemi tespedésbe kényszeríti. Számomra ebből az következik, hogy minden demokrata és a közéletben a tisztesség rendjét kívánó ember elsődleges szándéka csak az lehet, hogy megfossza a hatalomtól az ország ártalmára működő Orbán Viktort és a Fideszt, s hogy ennek egyetlen értelmes, jogszerű, járható útja az ellenzéki tömörülés, amely 2022-ben remélhetően győz a választásokon. Mindazok, akik bármilyen politikai hátországgal, programmal, könnyes vagy csak hangyaként szorgoskodó nemzetmentéssel megosztják ezt az ellenzéki erőt, minden valószínű jó szándékuk ellenére maguk is ártanak a nemzet ügyének, és ténylegesen elősegítik a Fidesz újabb (simlis) választási győzelmét. Vagyis – szerintem! – ez az idő komoly emberek számára nem alkalmas komoly szándékú párt alapítására!
Egyéb, kissé nyers megjegyzéseidre nem válaszolok,
nyilvánvaló sértődöttéged okán egyiket-másikat alighanem indulatok szülték, s az indulat nem jó tanácsadó. Csupán arra kérlek, eszmecserénkből (ha folytatni kívánod) hagyd ki a Népszavát, amíg a laphoz kötődő kapcsolatomról megszerezhető ismeretekre nem teszel szert!
Üdvözlettel
Lovász Péter
