Lőwy Árpád neve fogalom volt a dualizmus korától a rendszerváltásig. A disznólkodó versek ritkán bukkantak fel szerkesztett lapokban, még kevésbé verseskötetekben – nem igazán tűrték a Lőwy-sorok a nyomdafestéket – de a pubertás korába lépett diákok és meglett polgáremberek is buzgón másolták és lelkesen adták tovább a finoman szólva pajzán műveket. Az öröklét tehát garantált.
Sortűz Lőwy kalapjára
Lőwy Árpád természetesen álnév. Valójában Réthy László nyelvész akadémikus bújt Lőwy bőrébe, és árasztotta el a pesti második nyilvánosságot verseivel, amelyek mindenfelé garantáltan derűt keltettek.
Egy akadémiai gyűlésen meg is történt, hogy szólásra emelkedett egy koszorús költő, aki erősen sérelmezte, hogy egyes kollégák motskosch rimfaragványokkal rombolják az Academia betsületét. Réthy akadémikus azonnal szót kért, és a következő kétsorossal válaszolt:
Lőwy kalapjára macskaszarral lőnek,
Lófasz a seggébe az ilyen költőnek!
Egy csokor szilveszterre
Ha már a továbbadott papirokról szó esett, idézzük fel dr. Réthy akadémikus oroszországi utazásának emlékét. Kiderül, hogy milyen nyitottan, a kulturális érdekességek iránti olthatatlan kiváncsisággal figyelte meg a távoli tájak népeinek szokásait.
Testvériség
– kép egy orosz kocsmából
Orosz honban, a budikban
Egymás mellett több lyuk is van.
S pasas, egymás mellett öt-hat,
Szép sorban felkuporodhat…
– S van egy szokás, dicséretes,
Keresztényi, testvéries;
– Ha egyiknek papírja van,
A többi is biztos abban,
Hogy társait el nem hagyja,
Seggit törli – s továbbadja.
Tudnak kendtek egyáltalán magyarul?
Végül még egy kis izelitő Lőwy művészetéből. Ezúttal egy bájos finn szigetre invitáljuk olvasóinkat.
Pótlék
– megjegyzés:
miért lehetetlen,
hogy a magyar nyelvet
tökéletesen birtokolja
bárki idegen?
Egyszer fenn jártam Helsinkiben, s ott
Sok finn tudós szívesen fogadott.
A magyarul tudók egy szigeten,
Búcsúlakomát rendeztek nekem.
Búcsúlakomát rendeztek nekem.
Így telt el vígan az a nyári est.
Verseimen mulattak eleget,
Végül egyikük, egy megjegyzést tett:
Egy szó van a versekben – mondja ő -,
Mely könyveinkben nem fordul elő.
Mi az a „lófasz”? Ritka szó talán?
Vagy nem használják már egyáltalán?
Mire Lőwy arca elkomorul:
Lófaszt tudnak kendtek – nem magyarul!
