Magyar György: bírósági kinevezések: szakma versus lojalitás?

A Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának tanácselnöke, miközben a kinevezéséről véleménynyilvánításra jogosult bírák több mint hetven százaléka ellene szavazott. Amúgy egy nemzetközi felmérés szerint a hazai bírói karból válaszolók 42 százaléka vélekedett úgy, hogy a bírákat nem feltétlenül a képességek és a tapasztalatok alapján nevezik ki.

Az Európai Bizottságnak változatlanul aggályai vannak

az igazságszolgáltatás, a média és a nem kormányzati szervezetek függetlensége miatt is. A kormánynak néhány napon belül választ kell adnia Brüsszel újabb kérdéseire, és nagyon nem jött jól ehhez, hogy nemrég kiderült: a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy 14-en voksoltak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.

„A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában”

– tudatta közleményében a legfőbb bírói fórum. Ebben igazuk is van, hiszen a táblákon a tanácselnököket tényleg nem Varga Zs. nevezi ki, s a munkáltatói jogokat sem ő gyakorolja felettük. A Fővárosi Ítélőtábla elnöke – aki dönthetett ebben az ügyben – szintén visszautasította, hogy politikai kinevezés történt volna, és azt írta, azért lett Kovács Helga Mariann a tanácselnök a szavazás eredménye ellenére is, mert a vetélytársánál képzettebb szakember.

A dolog jogilag azért is rendben levőnek látszik,

mert a hatályos szabályozás szerint a megfelelő szintű kollégium, a konkrét esetben az ítélőtábla polgári kollégiumának tagjai titkos szavazással határoznak a pályázatokról, ám a kinevezésre jogosultat ez nem köti, azonban a javaslattól eltérő döntést írásban részletesen indokolni kell. Ennek a kötelezettségének Ribai Csilla táblaelnök vélhetően eleget is tett, hiszen hosszasan magyarázta, miért a főbíró feleségét találta a posztra alkalmasabb jelöltnek.

De akkor nem kellene úgy tenni, mintha a bíráknak érdemi beleszólása lenne a vezetőik kinevezésébe, hiszen szavazzanak bárhogyan, a döntésüket felül lehet írni.

Egyébként itt rendszerszintű problémák vannak

Emlékezzünk csak arra, hogy amikor az Országos Bírói Tanács (OBT) – a bírák választott testülete – 2018-ban kifogásolta Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) azóta alkotmánybíróvá avanzsált elnökének többek között a bírósági álláspályázatok elbírálásával kapcsolatos gyakorlatát,

Handó azzal reagált, hogy az őt felügyelni hivatott bírói tanácsot illegitimnek, nem törvényesen működő testületnek minősítette. Tény persze, hogy az OBT több tagja valóban lemondott, vélhetően nem saját elhatározásából.

Csak úgy mellesleg: Handó helyettese akkoriban Ribai Csilla volt

Folytassuk a sort azzal, hogy az OBT 2020. október 9. napján meghallgatta Varga Zs. Andrást és előzetes véleményt nyilvánított:

1 igen, 13 nem szavazattal – tartózkodás nélkül – a jelölt Kúria elnökévé történő megválasztását nem támogatta.

Azzal érveltek, hogy ő korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja sincs.

Mindez igaz, ráadásul a Fideszhez köthető Polt Péter legfőbb ügyész korábbi helyettese, illetve volt alkotmánybíró egy törvénymódosítással nyerhette el a legfőbb bírói posztot.

Ennek lényege, hogy bírósági gyakorlatként kellett elismerni Varga Zs. Alkotmánybíróságon eltöltött idejét is,

hogy kijöjjön a Kúria elnöki tisztségének betöltéséhez szükséges öt évnyi gyakorlati idő. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2015 óta negyedszer végzett felmérést az európai bírák körében a függetlenségükről. 2022-ben 27 ország bírái vehettek részt az önkéntes és anonim felmérésben, köztük az OBT döntése alapján 2019 után a második alkalommal a magyar bírák is. A hazai válaszadók 39 százaléka vélte úgy, hogy az OBT nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a bírói függetlenség hatékony védelmére, a bírák kinevezését illetően pedig az európai átlagosan 16 százalékkal szemben nálunk az érintettek 42 százaléka úgy gondolja, hogy a döntés nem kizárólag a képességek és tapasztalatok alapján történik.

Még rosszabb a helyzet az előmenetel megítélése kapcsán

44 százalék véli úgy, hogy nálunk az utóbbi néhány évben a vezetői kinevezések nem feltétlenül szakmai szempontok alapján történtek. És még egy apróság: a kormányokról átlagosan az uniós tagállamok bíráinak 25, a magyar válaszadóknak pedig 38 százaléka gondolja úgy, hogy nem tartják tiszteletben a bírói függetlenséget. Mindezt majd magyarázzák el az Európai Bizottságnak is.

Forrás

Friss!

• „Ezek mennek mostanában”
  Megosztás Loptam. Amint látható, címet loptam. Néhány éve még a nagyszerű Popper Péter közölte írásait ezen állandó cím alatt, s arra gondoltam, „ez annyira jó, hogy akár én is írhattam” volna. Sajnos, nem én találtam ki, tehát most elloptam. (Kérem örököseit, ne pereljenek!) Mert hát bizony ezek mennek nálunk mostanában. Például újabb békemissziók. Elment az… Read more: „Ezek mennek mostanában”
• Szívzűr – Így élesztheted újra önmagad
  Megosztás Arról szinte mindenkinek van némi fogalma, „szívzűr” estén  vagy tud vele mit kezdeni, vagy lebénul, hogy miként kell egy másik embert újraéleszteni, de mi a teendő, ha téged ér szívroham és egyedül vagy, nos akkor sem szükségszerű a halál, éleszd újra magad, pontosabban tartsd életbe  ameddig megérkezik a segítség. Önvédelem szívroham esetére Mondjuk 19:25… Read more: Szívzűr – Így élesztheted újra önmagad
• Hatalmas gazdasági-diplomáciai siker: magyarok gépestették Csádban a tevetej-fejést – A produktumot a miniszteri biztosunk azonnal beszlopálta
  Megosztás Csád, az oly közeli és Magyarország számára létfontosságú „új jó haver” közép-afrikai ország mostanság sokat szerepel a kerítésen belüli hírekben, hiszen többszöri ide-oda látogatások eredményeként katonákat és a Magyar Közlönyből kiderültek szerint 200 millió eurót ad nekik az Orbán-kormány, aminek részleteit nem közölték. Miniszteri biztos is dukál…. Nyári hír volt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági… Read more: Hatalmas gazdasági-diplomáciai siker: magyarok gépestették Csádban a tevetej-fejést – A produktumot a miniszteri biztosunk azonnal beszlopálta
• Szanyi Tibor: Mindenhalottak
  Megosztás Lelkiismeretes ateistaként minden mifelénk esedékes vallási ünnep környékén kicsit felelevenítem a memóriámat, hogy az adott nap pontosan miről szól? Akár történelmileg is érdekes nézni, hogy a mítoszok miként változtak hagyománnyá, majd ezeket miként hajlítgatták a különböző korszakok? A katolikus hittan szerint Mindenszentekkor a túlvilágon már üdvözülteket ünnepeljük, Halottak napján pedig azokat, akik bár eltávoztak,… Read more: Szanyi Tibor: Mindenhalottak
• Jogi problémája van? Félórás ingyenes konzultáció egy értő ügyvéddel – Pro Bono Nap Budapesten
  Megosztás Sokan vagyunk olyanok, akik nem tudunk eligazodni a jogi bikkfanyelven megfogalmazott iratok rejtekében, vagy úgy érezzük, hogy jogtalanság történik velünk és nem tudjuk, hogy hová forduljunk segítségért, esetleg nem engedhetjük meg magunknak a busás ügyvédi óradíj kifizetését. Itt az alkalom, hogy „megoldásközeli állapotba” kerüljön e gondunk…. 100 ügyvéd várja…. A hagyományokhoz híven közel 100… Read more: Jogi problémája van? Félórás ingyenes konzultáció egy értő ügyvéddel – Pro Bono Nap Budapesten