Magyar György: bírósági kinevezések: szakma versus lojalitás?

A Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának tanácselnöke, miközben a kinevezéséről véleménynyilvánításra jogosult bírák több mint hetven százaléka ellene szavazott. Amúgy egy nemzetközi felmérés szerint a hazai bírói karból válaszolók 42 százaléka vélekedett úgy, hogy a bírákat nem feltétlenül a képességek és a tapasztalatok alapján nevezik ki.

Az Európai Bizottságnak változatlanul aggályai vannak

az igazságszolgáltatás, a média és a nem kormányzati szervezetek függetlensége miatt is. A kormánynak néhány napon belül választ kell adnia Brüsszel újabb kérdéseire, és nagyon nem jött jól ehhez, hogy nemrég kiderült: a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy 14-en voksoltak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.

„A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában”

– tudatta közleményében a legfőbb bírói fórum. Ebben igazuk is van, hiszen a táblákon a tanácselnököket tényleg nem Varga Zs. nevezi ki, s a munkáltatói jogokat sem ő gyakorolja felettük. A Fővárosi Ítélőtábla elnöke – aki dönthetett ebben az ügyben – szintén visszautasította, hogy politikai kinevezés történt volna, és azt írta, azért lett Kovács Helga Mariann a tanácselnök a szavazás eredménye ellenére is, mert a vetélytársánál képzettebb szakember.

A dolog jogilag azért is rendben levőnek látszik,

mert a hatályos szabályozás szerint a megfelelő szintű kollégium, a konkrét esetben az ítélőtábla polgári kollégiumának tagjai titkos szavazással határoznak a pályázatokról, ám a kinevezésre jogosultat ez nem köti, azonban a javaslattól eltérő döntést írásban részletesen indokolni kell. Ennek a kötelezettségének Ribai Csilla táblaelnök vélhetően eleget is tett, hiszen hosszasan magyarázta, miért a főbíró feleségét találta a posztra alkalmasabb jelöltnek.

De akkor nem kellene úgy tenni, mintha a bíráknak érdemi beleszólása lenne a vezetőik kinevezésébe, hiszen szavazzanak bárhogyan, a döntésüket felül lehet írni.

Egyébként itt rendszerszintű problémák vannak

Emlékezzünk csak arra, hogy amikor az Országos Bírói Tanács (OBT) – a bírák választott testülete – 2018-ban kifogásolta Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) azóta alkotmánybíróvá avanzsált elnökének többek között a bírósági álláspályázatok elbírálásával kapcsolatos gyakorlatát,

Handó azzal reagált, hogy az őt felügyelni hivatott bírói tanácsot illegitimnek, nem törvényesen működő testületnek minősítette. Tény persze, hogy az OBT több tagja valóban lemondott, vélhetően nem saját elhatározásából.

Csak úgy mellesleg: Handó helyettese akkoriban Ribai Csilla volt

Folytassuk a sort azzal, hogy az OBT 2020. október 9. napján meghallgatta Varga Zs. Andrást és előzetes véleményt nyilvánított:

1 igen, 13 nem szavazattal – tartózkodás nélkül – a jelölt Kúria elnökévé történő megválasztását nem támogatta.

Azzal érveltek, hogy ő korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja sincs.

Mindez igaz, ráadásul a Fideszhez köthető Polt Péter legfőbb ügyész korábbi helyettese, illetve volt alkotmánybíró egy törvénymódosítással nyerhette el a legfőbb bírói posztot.

Ennek lényege, hogy bírósági gyakorlatként kellett elismerni Varga Zs. Alkotmánybíróságon eltöltött idejét is,

hogy kijöjjön a Kúria elnöki tisztségének betöltéséhez szükséges öt évnyi gyakorlati idő. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2015 óta negyedszer végzett felmérést az európai bírák körében a függetlenségükről. 2022-ben 27 ország bírái vehettek részt az önkéntes és anonim felmérésben, köztük az OBT döntése alapján 2019 után a második alkalommal a magyar bírák is. A hazai válaszadók 39 százaléka vélte úgy, hogy az OBT nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a bírói függetlenség hatékony védelmére, a bírák kinevezését illetően pedig az európai átlagosan 16 százalékkal szemben nálunk az érintettek 42 százaléka úgy gondolja, hogy a döntés nem kizárólag a képességek és tapasztalatok alapján történik.

Még rosszabb a helyzet az előmenetel megítélése kapcsán

44 százalék véli úgy, hogy nálunk az utóbbi néhány évben a vezetői kinevezések nem feltétlenül szakmai szempontok alapján történtek. És még egy apróság: a kormányokról átlagosan az uniós tagállamok bíráinak 25, a magyar válaszadóknak pedig 38 százaléka gondolja úgy, hogy nem tartják tiszteletben a bírói függetlenséget. Mindezt majd magyarázzák el az Európai Bizottságnak is.

Forrás

Friss!

• Demokrácia magyar módra, avagy az önkény tombolása
  Megosztás „A magyar demokrácia jól van. Vérbő és erőteljes” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök 2024 októberében az Európai Parlament plenáris ülésén. Ez nem volt olyan régen, hogy azóta az illiberális magyar demokrácia soraiban nagy változás következhetett volna be, amúgy pedig köztudott, hogy amit a magyar miniszterelnök mond, az úgy is van, valaha ezt is… További információ: Demokrácia magyar módra, avagy az önkény tombolása
• Orbán Viktor: összehívtam a Védelmi Tanácsot
  Megosztás „Az iráni-izraeli háború hatásai el fogják érni Európát: tüntetésekre és növekvő terrorfenyegetettségre kell felkészülnünk” – erről írt Orbán Viktor a közösségi oldalán vasárnap. Bejelentette azt is, hogy a közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt összehívta a Védelmi Tanács ülését. A „bátorak” egy teremben… „A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt összehívtam a Védelmi Tanács ülését. Az iráni-izraeli háború… További információ: Orbán Viktor: összehívtam a Védelmi Tanácsot
• Tarjányi Péter: nem világháború még, de annak előszobájába léptünk
  Megosztás Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni vasárnapi támadásával végleg lezárult egy korszak a Közel-Keleten. A szakértő közösségi médiában közzétett elemzésében úgy fogalmaz: Amerika „kilépett az árnyékból”, a térség pedig „belépett a nyílt háború korába”. „Igazam lett…Amerika kilépett az árnyékból. A Közel-Kelet pedig belépett a nyílt háború korába Az… További információ: Tarjányi Péter: nem világháború még, de annak előszobájába léptünk
• Bekövetkezett! – Amerika B-2-es csodagépei szétbombázták az iráni atomprogram hegymélyébe rejtett központjait
  Megosztás Az amerikai bombázók éjszaka a földdel tették egyenlővé többek között az iráni atomprogram zászlóshajóját, Fordow-ot is. Trump nem hezitál tovább, szétbombáztatta az iráni atomprogramot „Ma este jelenthetem a világnak, hogy a csapások látványos katonai sikert arattak. Irán kulcsfontosságú nukleáris dúsító létesítményeit teljesen és totálisan megsemmisítették -tudatta egy rövid nyilatkozatban az elnök aki néhány napja… További információ: Bekövetkezett! – Amerika B-2-es csodagépei szétbombázták az iráni atomprogram hegymélyébe rejtett központjait
• Sulyok Tamás pennája működésben: aláírta a törvényt, amely kettős állampolgároktól veheti el a magyar állampolgárságot
  Megosztás Megjelent a Magyar Közlönyben a kettős állampolgárságot érintő törvénymódosítás. Eszerint a magyar állampolgárságról szóló törvény kiegészül egy alcímmel: „a magyar állampolgárság felfüggesztése, a magyar állampolgárság visszaállítása és visszaállása” cíművel. A törvénymódosító alapján a magyar kormány azon kettős állampolgárok állampolgárságát függesztheti fel végső esetben, akik veszélyt jelentenek az ország „közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára”. Akár 10… További információ: Sulyok Tamás pennája működésben: aláírta a törvényt, amely kettős állampolgároktól veheti el a magyar állampolgárságot