Magyar György a Jókai utcai tetőomlásról: nem kell megvárni a nyomozás végét, mindenki jobban jár, ha a károsultakkal peren kívüli egyezséget kötnek

Csaknem egy hónapja, hogy a főváros VI. kerületében leomlott egy ház tetőszerkezete, de egyelőre csak annyit tudni, hogy az eset miatt a rendőrség nyomozást folytat. Az viszont bizonyos, hogy a károkat valakinek meg kell térítenie, és mindenki jobban jár, ha – akár jogi képviselő közreműködésével – kölcsönösen elfogadható megegyezésre törekszik.

Leomlott egy épület felső szintje Budapest VI. kerületében, a Jókai utcában június 27-án

Emiatt legalább egy ember súlyos – talán maradandó – személyi sérülést szenvedett, s maga az épület, illetve az utcán parkoló több autó megrongálódott. A rendőrség foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt nyomozást rendelt el, de ez a károsultakat valószínűleg kevésbé érdekli. Számukra ennél vélhetően fontosabb szempont, hogy ki téríti meg a kárukat. A Btk. szerint

aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz.

Nézzük meg, ezzel kapcsolatban mit tartalmaz a polgári törvénykönyv

„Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős”. Kivétel: ha a tulajdonos bizonyítja, hogy „az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan”.

Ezt bontsuk ki….

általában a társasház tulajdonosi közössége felel az épületről leeső tárgyakkal másoknak okozott kárért, és az esetleges kimentési okot nekik kell bizonyítaniuk. A helyzet azonban ennél bonyolultabb, hiszen a tetőtérbeépítés során elkövetett vélelmezhető kivitelezői hiba miatt maga a ház is súlyos károkat szenvedett. Az emeletráépítést végző cég ügyvezetője azt állítja, hogy a II. világháborúban az épület találatot kapott, és szerinte az akkori helyreállítás nem volt szakszerű. Lehet, hogy az ügyvezetőnek igaza van, ez azonban érdektelen, mert a munkálatok megkezdése előtt a ház állapotát nyilván fel kell mérni.

Biztosítási szakértők szerint azonban a kártérítés nem feltétlenül okozhat gondot, ha a kivitelező rendelkezik építési általános felelősségbiztosítással, illetve a lakók is kötöttek a házra biztosítást. Az ördög persze itt is a részletekben rejlik, mert a szerződéses feltételekből derülhet csak ki, hogy ezek biztosítások pontosan milyen eseményekre terjednek ki, s mekkora kárértékre nyújtanak fedezetet.

Jogilag viszont a helyzet teljesen egyértelmű

Első körben a ház felel a személyi sérüléssel okozott vagyoni és nem vagyoni károkért, meg az összetört autókban keletkezett károkért. A többit pedig a társasháznak kell elrendeznie az építővel. Csupán közbevetőleg jegyezzük meg: ha valaki lakásfelújításra szerződik egy kivitelezővel, a lakásbiztosítása a munkálatok ideje alatt esetleg szünetel, ezért érdemes megkövetelni az építési általános felelősségbiztosítás megkötését.

Végezetül…

a Jókai utcai tetőomlás károsultjainak nem érdemes várniuk a rendőrségi vizsgálat eredményére, mert a jogi környezet meglehetősen világos. Emiatt mindenkinek érdeke, hogy – akár ügyvéd bevonásával – peren kívül törekedjenek a kölcsönösen elfogadható megegyezésre. Ez az út hatékonyabb, gyorsabb és olcsóbb is.

Forrás

Friss híreink!

• A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
• Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
• 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
• Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
• Lebukott a hárommilliárdos számlagyár