Banánköztársaság
Magyar György: a kormány csődbe akarja vinni a fővárost?
„A szolidaritási hozzájárulás mértéke nem veszélyeztetheti az önkormányzatok kiegyensúlyozott és fenntartható gazdálkodását” – mondta ki az Alkotmánybíróság. Az alaptörvényben pedig az olvasható, hogy a „helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”. Budapesten egészen mást látunk: a 39 milliárdos támogatás mellett elvonnának 89 milliárdot, amivel csődbe juttathatják a fővárost. Most elvettek 10 milliárdot, ami elvileg jogszerű, mert a törvényen alapuló fizetési kötelezettség adók módjára azonnal behajtható.
Szívem szerint egyetértenék
Karácsony Gergely főpolgármesterrel abban, hogy a Magyar Államkincstár jogellenesen inkasszálta csütörtökön a szolidaritási hozzájárulás időarányos részét, valamivel több mint 10 milliárd forintot. Jogászként azonban – a sajtóhírek alapján, a részletes tényállás ismerete nélkül – kénytelen vagyok azt mondani, hogy az adóigazgatási eljárás szabályai szerint hiába az azonnali jogvédelem iránti kezdeményezés. Megjegyzem: a közigazgatási perrendtartás alapján bizonyos feltételek mellett határozott ideig a végrehajtás felfüggesztődik a jogvédelmi és ideiglenes intézkedés iránti kezdeményezés bírósági elbírálásáig. E törvény szerint az inkasszó idő előtti lehetett, ám az adóigazgatási eljárási törvény rendelkezései alapján nem, mert a bíróság még nem döntött a kérelemről.
Magyarán: a határozatot tartalmazó közigazgatási eljárás vezethet halasztáshoz, de a törvényen alapuló adóvégrehajtás (inkasszó) nem.
A közigazdasági határozaton nyugvó marasztalás és a törvényen alapuló adóvégrehajtás ugyanis eltérő jogkövetkezményekkel jár.
Így a kincstár formailag jogszerűen járt el, és emiatt nem érdemes feljelentést tenni, amit Karácsony kilátásba helyezett. Az természetesen lehetséges, hogy a főváros pert indítson az esetleg törvényellenesen elkonfiskált pénz visszaszerzése érdekében.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Mindezzel kapcsolatban már korábban is folyt és folyik eljárás
A több mint két éve indított perben a fővárosi önkormányzat a 2023-ban beszedett mintegy 58 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás mértékét vitatta, mert ez az összeg 18 milliárddal meghaladta a Budapestnek járó költségvetési támogatás összegét. A jogerős ítélet szerint ez utóbbi pénz visszajár. Igaz, a törvényszék elsősorban formai hibára utalt: a kincstár által kibocsátott, a fizetési meghagyásokról szóló tájékoztató levelek olyan nem létező közigazgatási cselekmények, amelyek alapvető alaki jogi hiányosságokban szenvednek, ezért azokat hivatalból megsemmisítették.
Az önkormányzat a 2024-ben hasonló módon beszedett hozzájárulás ügyében is pert indított, ám abban még nincs döntés.
Az idén még rosszabb Budapest helyzete
Szolidaritási hozzájárulásként már 89 milliárdot kellene a költségvetésbe befizetniük, miközben a kötelező önkormányzati feladatok ellátására mindössze 39 milliárdos állami támogatás kapnak.
Ezekkel összefügésben az Alkotmánybíróság (AB) korábban két határozatot is hozott, ám a szolidaritási hozzájárulás kiszabását önmagában nem találták az alaptörvényben, illetve az önkormányzatok európai chartájáról szóló nemzetközi egyezményben foglaltakkal ellentétesnek. A charta értelmében ugyanis
„a helyi önkormányzatok saját forrásai a nemzeti gazdaságpolitikába ágyazottak, attól nem választhatók el, abból nem ragadhatók ki. Ebben az értelemben a saját forrásokhoz való jog relatív, a nemzeti gazdaságpolitika függvényében értelmezendő”.
Figyelmeztettek azonban arra, hogy a ma is hatályos szabályozásnak nincs olyan eleme, amely
„a magas adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatoktól való támogatáselvonással egyidejűleg az alacsony adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok számára kiegészítő támogatás fizetéséről rendelkezne”.
Ezzel a szolidaritási támogatás lényege vész el, hiszen nem tudni, hogy a tehetősebb városoktól elvont pénzeknek mi lesz a sorsa? Minden a feneketlen állami büdzsébe kerül? Ez már nemigen egyeztethető össze az önkormányzati charta rendelkezéseivel.
Ugyanakkor kimondták:
a „szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, akkor kerülhet összeütközésbe a chartában, illetve az alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával, amikor már (…) az Alkotmánybíróság eszköztárával is mérhetővé válik a finanszírozási rendszer súlyos aránytalansága”.
Magyarra fordítva ez annyit jelent, hogy az elvonás mértéke nem veszélyeztetheti egyetlen önkormányzat kiegyensúlyozott és fenntartható gazdálkodását, ami viszont alkotmányos védelmet élvez. Budapesten most éppen ez történik: a főváros csődközeli helyzetbe kerülhet.
„A törvényalkotónak tehát arra figyelemmel kell lefektetni a sérelmezett fizetési kötelezettség cizellált szabályait, hogy azok ne tegyék az önkormányzat költségvetésének struktúráját ellentétessé a feladatokkal arányos források követelményével”
– érvelt az AB. Az alaptörvényben pedig az olvasható, hogy a
„helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”.
Az alkotmánybírák érvelése láthatóan süket fülekre talált.
Szerző
