Blogbazár
Magyar György: A Kúria szerint a kormány a választási kampányban is nyugodtan hazudhat
Hivatalos papírja van róla a Kúriától a végrehajtó hatalomnak, hogy nem számít, ha a kormány egyik államtitkára a választási kampány kellős közepén megtámadja az elvileg független Nemzeti Választási Bizottság egy jogerős döntését, és az sem, ha valótlan tényállítást fogalmaz meg, amit a köznyelvben hazugságnak is hívhatunk. Czeglédy Csaba EP-képviselőjelölt mentelmi ügye kapcsán mondta ezt ki a legfőbb bírói fórum.
Tulajdonképpen nem túl jelentős ügyről van szó,
de annál súlyosabb következtetéseket lehet levonni belőle. De nézzük a részleteket: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – kétharmados kormánypárti többség hiányában – nem tudta felfüggeszteni Czeglédy Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjelöltje mentelmi jogát, akit bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolnak, s aki amúgy szabadlábon védekezik (erről részletesen itt írtunk).
Különben Czeglédynek esélye sincs EP-képviselővé válni, mert a DK listájának a végén szerepel. Így a párt részéről ez csupán gesztus volt: sokan úgy gondolják, a jelölt ellen azért folyik évek óta koncepciósnak vélt eljárás, mert ügyvédként több ügyben is sikeresen képviselt baloldali politikusokat.
Lehet vitatkozni azon,
hogy helyesen döntött-e az NVB, de Völner Pál igazságügyi államtitkár gyakorlatilag a kormány nevében közölte: a bizottság, illetve annak több ellenzéki tagja „a bűnüldöző szervek munkáját nehezíti, és lehetővé teszi a gyanúsított számára, hogy bizonyítékokat tüntessen el, vagy az országból elszökjön”. Ráadásul hozzátette, nem volt még példa arra, hogy köztörvényes bűncselekmény gyanúsítottja esetében a mentelmi jog fenntartása mellett döntöttek volna.
Ezzel szemben az igazság az,
hogy eddig 15 alkalommal jártak el mentelmi ügyben, amelyek közül kilenc esetben a mentelmi jogot felfüggesztették, öt alkalommal fenntartották, egy ügyben a kérelmet hatáskör hiányában utasították el. A mentelmi jog fenntartását eredményező döntések közül négy született köztörvényes bűncselekmény miatti indítvány alapján, tehát a mostani vitatott eset korántsem egyedüli.
Mindezen Czeglédy Csaba olyannyira felháborodott, hogy az államtitkár nyílt levele miatt a választási bizottsághoz fordult, amely a beadványának részben helyt is adott, és megállapította, hogy az Igazságügyi Minisztérium a Völner Pál parlamenti államtitkár által jegyzett közlemény és az NVB tagjainak címzett külön megkeresés tartalmával megsértette a választási eljárásról szóló törvényben foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A tárca sem hagyta válasz nélkül ezt a döntést,
hanem felülvizsgálat kérelmet nyújtott be a Kúriához. És innentől kezdve válik érdekessé a dolog. A legfőbb bírói fórum ugyanis megállapította: „nem minősül választási kampánynak az állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége”. Ennek pedig része az is, hogy például az igazságügyi tárca köteles kapcsolatot tartani az alkotmányos szervekkel a kormány igazságügy-politikájának végrehajtása érdekében.
A Kúria ezt a kapcsolattartást megítélésünk szerint elég sajátosan értelmezi,
ha nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a független NVB-t a kabinet egyik államtitkára a bűnüldöző szervek munkájának nehezítésével, a választási bizottság ellenzéki delegáltjait a politikai érdekek kiszolgálásával, a jogrendszerbe vetett bizalom rombolásával, a jogállam megcsúfolásával „vádolja”. A legfőbb bírói fórum szerint – amely megsemmisítette a Völnert elmarasztaló fenti NVB-határozatot – ez belefér a kapcsolattartás normális módjába. Más kérdés, hogy bárhogyan csűrjük-csavarjuk, a tárca közleménye bizony alkalmas a választói akarat befolyásolására, az ellenzék lejáratására.
Befejezésül egy szó szerinti idézet a Kúriától: az államtitkár levele a
„mentelmi jog fenntartásával kapcsolatban példa nélküliségét állító valótlan tényállítása, illetve annak hangneme (…) miatt nem minősülhet választójogi jogsértésnek”.
Tehát a stílus és a valótlan tényállítás – a hazugság – nem számít. Ezek szerint tényleg azt csinál a kormány, amit akar? Saját feladatára hivatkozással a kabinet beleavatkozhat egy független intézmény tevékenységébe, meg a választási kampányba? Ez szerintünk rendkívül aggályos.
Szerző
