Banánköztársaság
Magyar György: a választók – és a Fidesz-kormány – felelőssége, ha működésképtelen lesz a fővárosi közgyűlés?
Hetek óta folynak a találgatások arról, mi lesz a következménye a fővárosi önkormányzati választásnak. Karácsony Gergely 41 vokssal nyert Vitézy Dáviddal szemben, miközben a budapesti közgyűlés összetétele még ennél is zavarosabb helyzetet teremtett. Ennek egyik oka, hogy a választókban nem sikerült tudatosítani: a kormányzóképesség közgyűlési többség nélkül csak igen nehezen biztosítható. Más lenne persze a helyzet, ha a Fidesz nem írja át az utolsó pillanatban a választási szabályokat.
A számokat ugyan mi sem szeretjük, de ezúttal néhány adatot érdemes visszaidézni
A budapestiek nagyjából ugyanannyian voksoltak a jelenlegi főpolgármesterre, és egyetlen valódi kihívójára is, hiszen a leadott 806 ezer érvényes szavazat alapján Karácsony Gergelyt mindössze 41-gyel támogatták többen Vitézy Dávidnál. Az előzményektől most tekintsünk el, mert arról már sokan és sokszor beszéltek. Nézzünk inkább egy más megközelítést. Karácsony 47,51 százalékkal nyert, Vitézy pedig 47,50-el szorult a második helyre. Ehhez képest a Fidesz listájára a szavazatok 28.7, a Tisza Pártéra – amely nem is indult a főpolgármesteri posztért – 27,34 százaléknyian szavaztak. A közösen induló DK–MSZP–Párbeszéd viszont együttesen is csak 16,62 százalékot ért el. Arról nem is beszélve, hogy a csaknem befutó Vitézyt jelölő két szervezet 10,15, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 7,89 százalékot kapott.
Nem tudunk senkinek a fejébe látni, de ez meglehetősen abszurd eredmény
Vajon mi történt, amikor a polgárok 47-47 százaléka vagy Karácsonyt, vagy Vitézyt látta volna szívesen a főpolgármesteri székben – a kettejük közötti különbség egy század százalék –, ehhez képest kettejük listájára összesen sem érkezett annyi szavazat, mint a Fideszére vagy Magyar Péter pártjára.
Ez igencsak tudathasadásos állapotnak tűnik.
Ez az eredmény vajon kinek a felelőssége?
Abszurd ugyanis, hogy a verseny fele-fele arányban a két jelölt között dőlt el, miközben a közgyűlési többség megszerzésére egyiküknek sem biztosítottak a szavazók lehetőséget. Így igen fura helyzet állt elő, mert a közgyűlésbe a Fidesz és a Tisza Párt egyaránt tíz-tíz, a Karácsonyt támogató pártszövetség hat, a Vitézy-féle lista pedig három képviselőt delegálhat, éppen annyit, mint a kétfarkúak. A képet csak kevéssel árnyalja, hogy a Momentum – amelynek két kerületi jelöltje is ősztől polgármester lesz – mindössze 150 szavazattal maradt le a bejutási küszöböt jelentő öt százaléktól. ami persze a lényegen, a közgyűlés összetételén minimálisan változtatott volna.
A pártok nem magyarázták el kellő alapossággal, hogy Budapesten mi a választás tétje?
Esetleg a polgárokat ilyen mélységében nem is érdekli a politika? A helyzet talán nem ilyen egyszerű. A Fidesz belekavart az egész rendszerbe, amikor a NER arról döntött, hogy ugyanarra a napra írják ki az európai parlamenti és az önkormányzati választást is. Azután az utolsó pillanatban kitalálták, hogy ne a kerületi polgármesterek üljenek be a fővárosi közgyűlésbe, hanem annak tagjait pártlistán válasszák meg.
Nem meglepő, ha bizonytalanságot okozott, hogy emiatt Budapesten öt szavazólapot osztottak ki a szavazókörökben.
Nem megalapozatlan a feltételezés, hogy ezzel sokan nem tudtak mit kezdeni. Szeretik Karácsonyt vagy Vitézyt? Behúzták őket. Azután jöttek a pártok. Fidesz, Tisza, az ellenzéki összefogás, esetleg Vitézy LMP-vel közös saját egyesületének listája? Melyiket kellene támogatni? Kiderült, hogy ez utóbbit kevesen szerették, és az emberek jelentős részének talán fogalma sem volt róla, mi következik abból, ha össze-vissza szavaznak. Lehetséges, hogy éppen ez volt a kormány célja? Ami biztos, ha marad a korábbi rendszer, és a kerületi polgármesterek ülnének be a közgyűlésbe, Karácsony biztos többséggel a háta mögött vezethetné Budapestet. Ebben az esetben lenne mindössze 13 fideszes a 33 fős testületben, a Tisza meg labdába sem rúg!
Jogi érvekkel nehezen tudnánk alátámasztani, hogy a Kúria nem döntött helyesen,
amikor Vitézy két kerületre, illetve Karácsonynak az egész fővárosra vonatkozó újraválasztási indítványát elutasította. Jogilag ez rendben van. Viszont ettől a budapesti közgyűlés – hiszen ott az eddigi nyilatkozatok szerint senki senkivel nem kíván együttműködni – gyorsan működésképtelenné válhat.
Igaz, sötét ló a Tisza, amely a mérleg nyelve lehet. Kár, hogy a 19 fős párt budapesti programjáról egyelőre keveset tudunk.
Visszatérve a jogi felületre:
októberben alpolgármestereket kell választani, meg kell alakítani a szakbizottságokat, és ha mindezen sikeresen túl is jutnak, jövő márciusig el kell fogadni a költségvetést. Ha ez utóbbi nem sikerül, a nyilván fideszes kormányhivatal csődbiztost küld Budapest nyakára. Folytatódhat tehát a kormány és a főváros csatája, s ennek nem lesz nyertese, de mindannyian vesztesekké válunk…
Szerző
