Egyelőre senki nem tudja, hogy a koronavírus-járványnak hány olyan áldozata van, aki a kórházi ágyak kiürítése miatt maradt szakszerű orvosi ellátás nélkül, s emiatt halt meg. Arra sincs adat, hogy az elhamarkodott intézkedések következményeként mennyien lehetnek, akiknek az életminősége, illetve a gyógyulási esélyei romlottak, s vajon hányan vannak, akikre a beteg hozzátartozó ápolása szinte megoldhatatlan terhet rótt.

Az viszont szinte biztos, hogy emiatt lesznek peres ügyek,

és a bíróságoknak kell „beárazniuk”, hogy mennyit ér az emberi élet, és mennyit az, ha valakit „csak” arra kényszerítettek, hogy otthoni ellátásra alkalmatlan rokonán próbáljon valamiképpen segíteni.

- Hirdetés -

Borítékolható, hogy a kormány végtelenül cinikus választ fog adni,

ha a kórházi ágyak rapid, és ma már tudjuk, hogy szakmailag megalapozatlan kiürítése okán – amely emberéleteket követelt – megindulhatnak az első kártérítési per. Nyilván a „Soros-féle” civil jogvédőket és a „nyerészkedő” ügyvédeket teszik majd felelőssé, akik ebből nagy pénzeket remélnek. Reméli a fene, de az elhibázott intézkedésekért, a feleslegesen elveszített emberéletekért, a tönkretett családokért valakinek felelnie kell.

Orbán Viktor – és csapata – persze könnyű helyzetben van, mert őket biztosan nem lehet bíróság elé citálni. A kormányfőt legfeljebb a parlament vonhatná kérdőre, és ugyanez a helyzet Kásler Miklós esetében is, aki ma már úgy emlékszik, ő nem adott utasítást egyetlen beteg hazaküldésére sem, hanem a döntést a kórházakra bízta. Legfeljebb kirúgta azt az egészségügyi vezetőt, aki nem teljesítette a „kívánságát”.

Csak remélni tudjuk, hogy szakmai alapon határoztak arról,

amikor 36 ezer kórházi ágy felszabadítását írták elő. De mennyire értenek a foglalkozásukhoz a döntéshozók, amikor az egészségügyi intézményekben ápolt koronavírus-fertőzöttek száma vasárnap az ötszázat sem érte el? Ez hetvenszeres különbség, és ekkorát tévedni azért elég nagy melléfogás.

„Ne a tükröt okold, ha a képed ferde!”

– idézhetnénk egy viszonylag jó nevű orosz írót. Gogol ugyan nem volt virológus, de ez a mondása örökérvényű igazságnak bizonyult. Ha valaki hülyeséget csinált, ne másra mutogasson! Orbán sem, meg a tanácsadó stábja sem. Miután a koronavírus tulajdonságait igazából senki nem ismeri, a járvány terjedésével kapcsolatos tévedés persze lehet bocsánatos bűn is. Ám akkor ne másokban keressék a hibát.

Nehogy már a civil jogvédők, vagy éppen az ügyvédek legyenek majd bűnbakok,

ha valaki elégtételt akar, mert az egészségügy szerencsétlenkedése okán például meghalt egy 33 éves édesanya, s maga után hagyott két árvát. Arról nem is beszélve, hány embert küldtek vissza a kórházak idősotthonba tesztelés nélkül, mert a „hozzáértők” szerint ennek semmi értelme, hiszen csak hamis biztonságérzetet kelt. Ha ebből – és más hasonló ügyekből – esetleg per lesz, nem nekünk kell szégyellnünk magunkat.

Amennyiben valamiért mégis kínosnak érezzük a helyzetet, annak egészen más az oka

Orbán és Kásler mosakodhatnak, hogy nem tehetnek semmiről, hiszen a hatályos jogszabályok szerint ők érinthetetlenek. A balhét így azoknak a kórházaknak – és esetleg azoknak orvosoknak – kell elvinniük, akik hallgattak a felsőbb utasításokra, levelekre, üzenetetekre, amelyek alapján betegek sorát tették ki az intézményekből.

A döntés felelőssége ugyanis az övék, miközben nem tudták, mivel járnak jobban: amennyiben hazaküldik a beteget, a saját lelkiismeretükkel kell megküzdeniük, ám ha másként döntenek, lecsap rájuk a hatalom, és mehetnek az utcára. Ember legyen a talpán, aki ebben a helyzetben igazságot tud szolgáltatni.

Így a bíróságoknak sem lesz egyszerű a dolga, ha majd jön a „vírusbiznisz”: a hatályos szabályok szerint kártérítési pert a kórház ellen lehet indítani, ha viszont esetleg az orvos tévedett, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésért őt lehet elmarasztalni.

Tényleg sajnáljuk, hogy ez a helyzet egyáltalán bekövetkezett,

miközben mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a kormány elhibázott intézkedései miatt kárt szenvedett embereknek – az összes jogi lehetőséggel élve – tisztességes elégtétételt harcoljunk ki.

Orbán meg azt gondol, amit akar

Amikor letettük az ügyvédi esküt, nem egy politikusnak fogadtunk hűséget, hanem Magyarország és annak alkotmánya, a jogszabályok megtartása, meg ügyfeleink érdekének védelme érdekében tettünk fogadalmat. Tetszik a hatalomnak vagy sem, mi ehhez tartjuk magunkat.

A többi meg a választókon múlik: 2022-ben eldönthetik, kérnek-e még négy évet ebből az autoriter, társadalmi párbeszédre, szakmai egyeztetésre képtelen konok hatalomból.

Forrás

hajléktalanoknak

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét