Magyar György: kijárási korlátozás – a rendeletet Orbán aláírta, de az szerinte is betarthatatlan

Valószínűleg nem született még olyan jogszabály, amelynek kapcsán a jogalkotó eleve jelezte: az úgysem tartható be. Most, a koronavírus-járvány kapcsán ezt is megéltük, hiszen a miniszterelnök saját nyilatkozata szerint beszélt a rendőrökkel, és jelezte, hogy a kijárási korlátozásról szóló rendelet kapcsán nem az a feladatuk, hogy mindent sarkosan betartassanak – mert azok úgysem tarthatók be –, inkább nyerjék meg az emberek együttműködését.

„Ma a rendőrökkel is reggel hosszan beszéltem, hogy szabálysértés, ha valaki nem tartja be, de mondtam a rendőröknek is, hogy most nem az a feladat, hogy dresszírozzuk az embereket, és hogy sarkosan mindent a lehető legpontosabban betartassunk velük, mert ez ÚGYSEM LEHETSÉGES, hanem azt kell elnyernünk, hogy meglegyen az együttműködés”

– ezt nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban a szokásos péntek reggeli szónoklatában. Ezzel a hiányos mondatában nyilván a kijárási korlátozásról szóló kormányrendeletre utalt.

A rendelet szerint

„mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani”.

A jogszabály alapján a „lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor”.

Értjük mi ezt, de a jogalkotás terén a normavilágosság az egyik legfontosabb követelmény. Amit talán veszélyhelyzet idején is érdemes lenne szem előtt tartani, mert a polgárok mégsem jogtudósok, és szeretnék érteni, mit jelent a szociális érintkezés lehető legkisebb mértékűre korlátozása. Nem lehet a saját lakásukon sem születésnapi bulit tartani?

A rendelet bővebben beszél arról, mi az alapos ok,

amelyre hivatkozva a polgárok elhagyhatják a lakóhelyüket, de arról hallgat, hogy ennek az oknak a fennállását miként lehet igazolni. Van összesen 21 pont, ami alkalmat adhat a kijárási korlátozás megszegésére – a munkába járástól a kutyasétáltatásig –, de ezt hogyan lehet dokumentálni? Ha pórázon viszem a kutyámat, ahhoz talán nem kell hatósági bizonyítvány, de mi van akkor, ha a rendőr szerint csak úgy lófrálok az utcán, miközben a munkahelyemre igyekszem?

A hatóság embere bemondásra elfogadja, hogy dolgozni megyünk?

Esetleg orvoshoz, a patikába, a közeli boltba, esetleg a műkörmöshöz? Mert ezt is megtehetjük, bár nehéz igazolni, hogy tényleg a manikűröshöz indult valaki, amit a rendelet szerint megtehet. Amúgy a hitéleti tevékenység gyakorlása céljából is elhagyható a lakóhely, és a rendőr nemigen tehet mást, mint hogy elfogadja ezt a magyarázatot is.

A jogszabály ugyanis nem tesz eleget a normavilágosság követelményének,

miközben a lakhelyelhagyási korlátozás megszegését ötezertől ötszázezer forintig terjedő szabálysértési bírság kiszabásával fenyegetik. Tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntései nem kötelezőek, de egy 1992-es határozat eléggé egyértelműen fogalmaz. „A jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelménye megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon. A normavilágosság sérelme miatt alkotmányellenesség akkor állapítható meg, ha a szabályozás a jogalkalmazó számára értelmezhetetlen vagy eltérő értelmezésre ad módot, és ennek következtében a norma hatását tekintve kiszámíthatatlan, előre nem látható helyzetet teremt a címzettek számára” – mondta ki a testület.

Most éppen ez a helyzet állt elő

Kimehetünk egyedül futni vagy biciklizni – mert ezzel nem sértjük a kijárási korlátozás tilalmát. De mi van, ha valaki futva vagy kerékpárral megy egy társas összejövetelre? És ezzel kapcsolatban megint felmerül: mit jelent a szociális érintkezés lehető legkisebb mértékűre korlátozása? Nem mehetünk el a barátunk névnapi összejövetelére?

Hogyan viszonyul ez a normavilágosság követelményéhez?

Valószínűleg úgy, ahogyan maga a miniszterelnök fogalmazott: ez egy betarthatatlan rendelet, és maga beszélt a rendőrökkel arról – tényleg mind a 38 ezerrel? –, hogy ezt azért nem kell olyan nagyon komolyan venni, hiszen nem kikényszeríteni kell a szabályokat, hanem segíteniük kell az embereknek, hogy betartsák azokat. Ehhez azonban nem kellene a kormányfő által is betarthatatlannak tartott kormányrendelet.

Vagy vegyük komolyan a jogalkotási törvény előírásait, s alkossunk világos normákat, amelyek betartását kényszerintézkedésekkel is ki lehet kényszeríteni. De akkor a jogalkotó ne üzenje meg, hogy alkalmazhatatlan normát szült meg, és ne beszélje meg a rendőrökkel, hogy azt nem kell olyan nagyon komolyan venni.

Miközben a koronavírus-járványt – amely súlyos egészségügyi és gazdasági kockázatokkal fenyeget – nagyon is komolyan kell venni. A kormányfő ebben a helyzetben ne űzzön tréfát a Fidesz alkotta jogalkotási törvényből – s a pártja alkotta alaptörvényből –, hanem vegye már komolyan a dolgát.

Beszéljen inkább például arról,

miért nem jut az egészségügyi dolgozóknak a semmire nem jó sebészeti szájmaszk helyett valóban használható védőfelszerelés. Ugyancsak szívesen hallanánk a véleményét, mi az oka annak, hogy nálunk szinte a legkevesebb a lakosság arányához képest az elvégzett koronavírustesztek aránya. Nem kevésbé érdekes, miért nem kaphatunk információt a fertőzött betegek területi megoszlásáról.

Ehhez képest született egy újabb kormányrendelet, aminek Orbán szerint sincs túl sok értelme. Különben miért beszélt volna mind a 38 ezer rendőrrel, hogy egy betarthatatlan jogszabályt írt alá?

Forrás

Képriport arról, milyen a "nemzethy" kormány hozzáállása a koronavírus-veszélyhez! - Propaganda mindenek felett?

Magyar György: még mindig nagy a zűrzavar, mivel is jár az országos veszélyhelyzet kihirdetése