Banánköztársaság
Magyar György: Magyar „remény” Péter maga sem bízik a jogállamban? A volt feleségével készült hangfelvételnek azért még lehet folytatása
Tudomásul vette Magyar Péter, hogy a Völner–Schadl-ügyben a volt feleségével folytatott beszélgetésről készült titkos hangfelvétel alapján az ügyészség nem látott okot a nyomozás elrendelésére. Ennek az ügynek azért még lehet folytatása: bárki felülbírálati indítványt nyújthat be az eljárás lefolytatása érdekében, amiről majd a bíróság dönthet.
Magyar Péter, a Tisza Párt mostani elnöke március végén közzétett egy titokban készített hangfelvételt, amelyen a volt felesége, Varga Judit – akkor még igazságügyi miniszterként – többek között azt mondta otthon a konyhában, hogy Rogán Antal vagy az emberei belenyúlhattak a végrehajtói botrányban érintett Völner–Schadl-ügy ügyészségi irataiba.
„Magukat kihúzatták belőle”
– fogalmazott Varga. Magyar ezzel a dokumentummal a kormány bukását helyezte kilátásba, ám az ügyészség az eljárást megszüntette, csakhogy jöhet még újabb fordulat az ügyben. (Korábban a blogunkon már írtunk erről Magyar Péter hangfelvétele: az ügyészség szerint nem történt semmi, ám ez még nem a végállomás címen.)
A kormánynak nincs más lehetősége, mint hogy benyújtja a lemondását
– ezt várta Magyar Péter attól a felvételtől, amelyet március 26-án 9 órakor, közvetlenül azelőtt, hogy belépett a Fővárosi Nyomozó Ügyészség épületébe, nyilvánosságra hozott a közösségi oldalán.
Három erős állítása volt:
- Schadl György Rogán Antal embere;
- Rogán emberei manipulálták az eljárás ügyiratait;
- 2021 tavaszán értesítették Völner Pált a kormány egyes tagjai, hogy ellene titkos megfigyelés zajlik.
A Tisza Párt mostani elnökét először márciusban hallgatták meg tanúként a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen. A vádhatóság júniusban kijelentette, hogy iratok eltüntetése, átírása nem csak jogi, hanem fizikai képtelenség is. Az ügy vége így az lett, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség júniusban ismertette a döntést:
nem nyomoznak tovább a titokban készült felvétellel kapcsolatban.
Oda lett tehát a gyors kormánybuktatás szándéka
Igaz, Magyar Péter szerint „független vizsgálat és valódi felelősségre vonás csak akkor várható el, ha Polt Péter legfőbb ügyész haladéktalanul távozik hivatalából”. Csakhogy őt a parlamenti többség kétharmaddal választotta meg, és Polt megbízatásának visszavonása jogállami keretek között akkor is szinte lehetetlen, ha 2026-ben az ellenzék minősített többséggel nyerne.
Ne bonyolítsuk azonban tovább a történetet, hiszen Magyar Péter az ügyészség döntését nem támadta meg
Pedig megtehette volna. Bűncselekmény hiányában megszüntették ugyanis a napokban a Magyar Péter–Varga Judit-hangfelvétel ügyében indított eljárást, amelyben többek között három (volt) minisztert – Varga Juditot, Rogán Antalt, Gulyás Gergelyt – is tanúként hallhattak ki. Az ex-feleség vallomásában arról beszélt, hogy amikor a Magyar Péter által rögzített hangfelvétel készült, akkor „irányított beszélgetést művelt”, míg Rogán Antal úgy nyilatkozott, hogy soha senkit nem kért fel az ügyiratok manipulálására. Mindezt nagyjából az érintettek bemondása alapján rögzítették.
Lenne tehát még mit vizsgálni
Magyar mégis úgy döntött, hogy a harminc napos határidőn belül nem él a jogorvoslati lehetőségével. Maga sem biztos benne? Van neki persze most más dolga éppen elég. Ám kétségtelen, hogy akkor a kormánybuktatást helyezte kilátásba. Az ügynek azonban ezzel még nincs vége.
A magyar kormány ugyanis az Európai Bizottság nyomására vállalta, hogy az ügyészségi határozatot a bíróság előtt is meg lehet támadni.
A parlament 2022 novemberében az Európai Bizottság hatására módosította a büntetőeljárási törvényt (Be.). Korábban az ügyészség nyomozást megszüntető határozatai ellen kizárólag a vádhatósághoz lehetett kifogást benyújtani, tehát ugyanahhoz a hierarchikus rendben működő szervezethez, amely az alapügyben a döntést hozhatja, és ez meglehetősen aggályos. A Be. korrekcióját elsősorban a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzek elköltésével kapcsolatban állított, büntetőjogi tényállást is felvető esetleges visszásságok felderítésének, értékelésének és megnyugtató módon való rendezésének az igénye tette indokolttá. Az előterjesztésben olvasható: az eljárásban kulcsszerepet kaphat az a kívülálló, de a köz érdekében fellépni kívánó magánszemély, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy egyes kiemelt bűncselekményekben folytatott eljárásban a nyomozás megszüntetése ellen felülbírálati indítványt nyújtson be, amelyről nem az ügyészség, hanem végső soron a bíróság dönt.
Ha Magyar Péter belenyugodott az ügyészségi határozatba, azt öt napon belül nyilvánosságra kell hozni, és további harminc napon belül élhet ehhez a joggal bárki.
Amennyiben az ügyészség ezt is elutasítja, jöhet a bírósági út. Dönthetnek akár úgy is, hogy a megszüntető határozatot megsemmisítik, és a nyomozást elrendelik.
Nagy illúzióink persze ne legyenek, mert ilyen esetekben országos hatáskörrel kizárólag a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája járhat el. Ám ne veszítsük el a reményt: a jogállam még nem teljesen halott Magyarországon, köszönhetően az Európai Bizottság határozott fellépésének.
Szerző
