Magyar György: nincs olyan népszavazás, ami megakadályozhatná Orbán ámokfutását

Amennyiben Orbán Viktor a kétharmados parlamenti többség birtokában valóban ki akarná vezetni Magyarországot az Európai Unióból, ezt népszavazás útján aligha lehetne megakadályozni. Más kérdés, hogy talán nincs is ilyen szándéka, bár ezzel kapcsolatban tett néhány sajátos utalást.

Referendummal azonban nem lehet elejét venni a kormányfő semmilyen ámokfutásának

„Ne feledjük, 2030-ra gyúrunk”

– közölte Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében. A mi gondolkodásunkban a legfontosabb határ 2030, ugyanis szerinte ekkora fognak felhalmozódni a nyugati világ problémái. Az Egyesült Államok, az eurózóna válságba kerül, és addigra Magyarország nettó befizető lesz, s a közép-kelet-európai térség új politikai erőközpontként jelentkezhet.

Akkor pedig „mi rendeljük majd a zenét”

– hangsúlyozta a miniszterelnök. Ebből többen is azt a következtetést vonták le, hogy Orbán addig akar egy uniós tagállam élén állni, ameddig abból anyagi hasznot remélhet. Ha meg nem jön közösségi forrás, minek vállaljuk az azzal kapcsolatos, például a jogállamisággal vagy a közpénzek költésének átláthatóságával összefüggő követelményeket?

Természetesen egyelőre csak fikció, hogy a miniszterelnök szakítana az EU-val, de azért érdemes ennek a lehetőségnek a jogi hátterét áttekinteni

Az egyik, hogy népszavazást írtak ki annak idején előbb a NATO-hoz, majd az Európai Unióhoz való csatlakozásról, csakhogy a belépéshez sem volt szükség referendumra, miként az esetleges kilépéshez sem. Az alaptörvény mellesleg rögzíti, hogy

„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja”.

Itt jön mindjárt az első aggály:

az alaptörvényt nem lehet népszavazás útján módosítani.

A második felvetés, hogy az ország nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítéséről szintén tilos referendumot tartani. Az pedig, hogy kilépjünk az unióból vagy maradjunk, az alkotmányt és nemzetközi szerződést érint.

A Fidesz a kétharmad birtokában ezt egyébként meg tudja oldani.

Igaz, az MSZP-s Újhelyi István csak annyit kérdezett volna:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország európai uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?”

Egy politikai nyilatkozat azonban nem lehet konkrét jogokat és kötelezettségeket meghatározó törvény tárgya, legfeljebb parlamenti határozat születhetne e tárgykörben. Arról viszont nem lehet népszavazást tartani, s a kérdést Újhelyi be sem nyújtotta.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, amely Magyarországnak az Európai Unióból való kilépését eredményezheti?”

– ezzel a Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton állt elő, és a kezdeményezése már a Nemzeti Választási Iroda honlapján is olvasható. Csakhogy megint jöhetnek a szokásos aggályok: egyértelmű-e a felvetés, érinti-e az alaptörvényt, illetve nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget?

A Nemzeti Választási Bizottság gyakorlatát ismerve valószínűtlen, hogy ez a kérdés átmenjen

Ha mégis, nyilván lesznek jogorvoslati kérelmek, s amennyiben azokat a Kúria esetleg el is utasítaná, az új szabályok szerint az Alkotmánybíróság mondja ki a végső szót. Ne legyenek kétségeink, hogy ez a testület miként döntene.

„A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles”

– derül ki a jogszabályból. A parlamentnek ezzel az üggyel legfeljebb akkor lenne dolga, ha a kormány törvénytervezetet nyújtana be Magyarország EU-tagságának megszüntetéséről. Eddig nem fog eljutni az ügy, mert a kezdeményezés – eltekintve annak politikai abszurditásától, hanem maradjunk a tételes jognál – eleve bukásra van ítélve.

Ha a kérdés mégis átmenne minden fórumon

– ami igen valószínűtlen –, akkor is felvetődhet, összegyűlik-e 200 ezer aláírás, ugyanakkor kizárt, hogy a referendum érvényességéhez szükséges négymillió választásra jogosultat ezzel az urnákhoz lehetne csalogatni.

Ekkor az ellenzéki kezdeményezés végképp kontraproduktív lenne, és ez a Fideszt erősítené. Ráadásul kidobtunk vagy 10-12 milliárd forintot.

Annyi mindenen lehet a Fideszen fogást találni – a romokban heverő forinttól az egekbe szökő élelmiszerárakig, a szociális érzéket nélkülöző rezsicsökkentés-csökkentésig, ami persze rezsiemelés, az üzemanyagárakig, a természetvédelmi területek faállományának agyament irtásáig –, hogy nem ezt a gumicsontot kellene rágni. Ja, ezekben az ügyekben sem igen lehet népszavazást tartani. Csak az érdekesség kedvéért:

ma egyetlen helyzetben kötelező a referendum, amikor az érintett önkormányzatok lakott településrészek átadásáról állapodnak meg.

A népszavazás a közvetlen hatalomgyakorlás olyan fontos intézménye, amelyet nem szabadna lejáratni.

Forrás

Friss híreink!

• Csere a Fidesz-sakktábla gyalogjainál: Leitner Attila üti Gábor Lászlót – Hogy kik ők, és mivégre a lépés, majd kiderül…
• Akik az út szélén maradtak – Ételosztás „kéretlenül” Debrecenben
• Csak beszél, vagy mond is valamit?
• Kórház a XXI. század Magyarországán: hatósági felszólítás kell ahhoz, hogy eltüntessék a dzsuvát a padlóról
• Beton Szandi újra támad – 3.14-ba a hajléktalanokkal