Százmilliókat költöttek több új börtönök építésének előkészítésére – járt utána a Hír TV –, de egyelőre az egészből nem lett semmi. Így egyelőre marad a túlzsúfoltság, s emiatt az állam kártalanítási kötelezettsége, amit Magyar György ügyvéd szerint a hatalom magának köszönhet:


ha kell, ha nem, mindenkit rács mögé dugnak.

[mnky_ads id=”10551″]

Az emberi jogi bíróság 2015-ben állapította meg, hogy a börtönök túlzsúfoltságának csökkentése érdekében a magyar kormánynak programot kell kidolgoznia, mert akkoriban már nagyjából hétezer fogva tartott panaszával kellett volna a strasbourgi fórumnak megbirkóznia. Magyar György ügyvéd a Hír TV Célpont című műsorában elmondta: maguk körülbelül ezer főt képviseltek. (Erről korábban a blogunkon is írtunk.)

[mnky_ads id=”10552″]

Az adásban elhangzottak szerint az embertelen fogva tartási körülmények miatt az emberi jogi bíróság ítéletei alapján mintegy félmilliárd forintot fizetett ki az állam, de ez az ügyeknek csak a töredéke. Ha mind a hétezer panasz esetében döntés születik Strasbourgban, akkor több tízmilliárdos nagyságrendről beszélhetnénk.

A kormány egyébként a felszólításnak eleget tett,

hiszen 2016 októberében Pintér Sándor bejelentette: nyolc új börtönt építenek, s később kiválasztották a megfelelő helyszíneket is. Akkor a büntetés-végrehajtás új országos parancsnoka azt is elmondta, hogy százmilliárd forintból mintegy hatezer új férőhelyet hoznak létre, s az érintett településeken már toborzóirodát is nyitottak, s később megkezdték az alkalmas jelentkezők kiképzését.

Idén februárban azonban kiderült, hogy a meghirdetett összegekért nem akadt kivitelező, így a közbeszerzési eljárások érvénytelenül végződtek. A Hír TV által most bemutatott dokumentumok szerint az általában kormányhoz közeli vállalkozások csaknem kétszeresét szerették volna kapni a munkáért, ezért egy ötszáz fős börtön a tervezett három-négymilliárd helyett inkább hét-nyolc milliárdba kerülne.

Egyetlen kapavágás sem történt

A Célpont által felkeresett településeken pedig valóban egyetlen kapavágás sem történt, miközben például Hevesen az önkormányzat saját pénzből, 46 millióból teremtette meg a fegyintézet létrehozásának feltételeit. Komádiban ugyanerre a célra 250 milliós állami támogatás ment el, de sehol egyetlen kapavágás sem történt. Ráadásul időközben számos embert kiképeztek börtönőrnek, csakhogy a lakóhelyükön nincs börtön.

De az állam ennyivel nemem ússza meg a dolgot, mert az emberi jogi bíróság a zsúfoltság csökkentése mellett azt is előírta, hogy érdemi hazai jogorvoslati lehetőséget kell teremteni mindazoknak, akiket méltatlan körülmények között tartanak börtönben. Így tavaly januártól

„kártalanítás jár az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a fogva tartása során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás (a továbbiakban együtt: alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények) által előidézett sérelem miatt”.

Tavaly a nem egészen 14 ezer férőhelyen majdnem 18 ezer embert tartottak fogva,

ami azt jelenti, hogy négyből több mint egy fő „létszámfeletti”, a börtönök éves átlagtelítettsége tehát csaknem 130 százalékos volt. Ezt nyilván a szabadságveszés végrehajtásának szabályiról szóló IM-rendelet alapján számítják ki, amely szerint egy fogva tartottra „hat köbméter légtér és egyéni elhelyezés esetén legalább hat, közösen elhelyezett elítéltek esetén személyenként legalább négy négyzetméter” életteret kell biztosítani.

Emiatt több ezerre tehető azok száma, akik kártalanításra lehetnek jogosultak, s ők az emberhez méltatlan körülmények között történő fogva tartás után naponta 1200-1600 forintot kaphatnak. Egy év fejenként csak 1200 forinttal számolva is 438 ezer forint. S minél tovább halogatják a börtönfejlesztési programot, annál többe kerül ez az egész. Ha elég sokáig húzzák az időt, néhány új fegyintézet árát is kifizethetik a raboknak.

Az állam magának köszönheti….

Magyar György szerint az állam magának köszönheti az egészet, hiszen a Btk. szigorítása nyomán szükségszerűen nőtt a fogva tartottak száma. Ráadásul a börtönökben nagyjából húsz százalékot tesz ki az előzetes letartóztatottak aránya. Az ügyvéd álláspontja szerint sokszor érdemes lenne alternatív büntetési nemeket alkalmazni, az előzetes letartóztatás helyett pedig olcsóbb megoldás a házi őrizet. A nyomkövetővel felszerelt gyanúsítottnak a szökésre alig van lehetősége, az állam meg spórolna majdnem tízezer forintot naponta, ha a terheltnek saját költségén kell gondoskodnia magáról.

(forrás: magyarugyved.blog.hu)

[mnky_ads id=”10553″]

Nemhiába építenek börtönöket – a Fidesz Stop-Soros törvénye biztosítja a kívánt létszámot

Drágábbak a tranzitzónák, mint az építendő börtönök

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét