Kerítésen innen
Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból
Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB, angolul: International Investment Bank – IIB), és visszahívja a pénzintézettől a kormányzati delegáltakat – értesült a Világgazdaság.
Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB, angolul: International Investment Bank – IIB), és visszahívja a pénzintézettől a kormányzati delegáltakat – értesült a Világgazdaság.
A kormány úgy döntött, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, miután az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a budapesti székhelyű pénzintézetet és annak három vezetőjét
A háború kitörése óta, az arra válaszul adott nyugati szankciók miatt az NBB-t a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, arról lehetett hallani, hogy legkésőbb 2023 májusában kénytelen lesz átstrukturálni a kötvényeit. Így pedig nem volt értelme fenntartani a magyar jelenlétet – áll a Világgazdaság cikkében.
Szerdán az Egyesült Államok több mint húsz joghatóságban, több mint ötven szervezet és személy vonatkozásában jelentett be szankciókat annak érdekében, hogy korlátozza Oroszország és a szankcionált orosz személyek hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez pénzügyi közvetítők, együttműködő pénzügyi intézmények és harmadik országbeli közvetítők révén.
David Pressman nagykövet beszéde a szankciókat bejelentő sajtókonferencián
Az érintett személyek között van a budapesti székhelyű, Oroszország által irányított Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) és annak három, Magyarországon tartózkodó vezető tisztségviselője, akik közül az egyik magyar állampolgár: Nikolay Kosov, Georgij Potapov és Lászlóczki Imre. Ennek az átláthatatlan Kreml-platformnak a jelenléte Magyarország szívében veszélyezteti a magyar emberek, európai szomszédaik ésNATO-szövetségeseik biztonságát és szuverenitását.
Az Egyesült Államok több kormányzati cikluson át sürgette Magyarországot – és más NATO-tagállamokat, amelyek kapcsolatban állnak a fenti, Oroszország által irányított szervezettel –, hogy vegyék komolyan az Oroszország és más olyan országok által jelentett fenyegetést, amelyek nem osztoznak a nyugati értékekben, különösen a demokrácia és a jogállamiság iránti elkötelezettségben. És ezek az aggodalmak csak fokozódtak Oroszország brutális, teljes körű ukrajnai inváziója és az általa vezetett fegyveres erők által nap mint nap elkövetett atrocitások fényében.
Amióta ez az Oroszország által irányított intézmény 2019-ben Moszkvából Budapestre költözött, az Egyesült Államok számos alkalommal fordult a magyar kormány felé, hogy kifejezze aggodalmát azokkal a kockázatokkal kapcsolatban, amelyeket a bank magyarországi jelenléte magában hordoz a NATO szövetségre nézve. Következetesen megosztottuk magyar partnereinkkel az információkat arról, hogy mennyi lehetőséget adhat ez a platform Oroszország számára, hogy kiterjessze rosszindulatú befolyását Magyarországon és az egész régióban.
Ellentétben más NATO-szövetséges országgal, akik korábban kapcsolatba kerültek ezzel az orosz szervezettel, Magyarország figyelmen kívül hagyta az Egyesült Államok kormányának aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy annak folyamatos jelenléte milyen kockázatokat jelent a Szövetségre nézve.
Értesülések szerint Magyarország központi bankja azt javasolta, hogy Magyarország szakítsa meg a kapcsolatokat ezzel az orosz szervezettel, mivel annak budapesti jelenléte kockázatot jelent a magyar gazdaságra nézve. A magyar kormány azonban továbbra is elkötelezett az orosz Nemzetközi Beruházási Bank befogadása mellett.
Aggályaink vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar vezetők továbbra is eltökélten bővítik és mélyítik a kapcsolatokat az Orosz Föderációval, annak ellenére, hogy Oroszország továbbra is brutális agressziót folytat Ukrajna ellen és veszélyezteti a transzatlanti biztonságot.
Az Oroszországgal való szoros gazdasági elkötelezettség táplálja az orosz háborús gépezetet, amely a transzatlanti biztonságot fenyegeti. Ezzel a bejelentéssel az Egyesült Államok azt jelzi, hogy Magyarország döntéseire válaszlépéseket fogunk tenni, és korlátozni fogjuk Oroszország és a szankciókkal sújtott orosz személyek hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez.
Az 1970-ben alapított NBB nemzetközi pénzintézet fő tevékenységi köre a kis- és középvállalkozások támogatása a bank tagországaiban, valamint a társadalmilag jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásában való részvétel – ismertetik a cikkben. Magyarország 2014 októberében írt alá egyetértési nyilatkozatot tagságának megújításáról, majd öt évvel később a fejlesztési bank székhelyét Moszkvából Budapestre helyezte át.
A Nemzetközi Beruházási Bank legnagyobb tulajdonosa jelenleg Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnamé pedig 1,26 százalék.
Szijjártó Péter reakció – nincs az a mennyiségű dollár…
Szijjártó Péter az amerikai nagykövet előző napi bejelentésével kapcsolatos újságírói kérdésre reagálva hangsúlyozta, hogy Magyarország a háború szomszédságában található, míg az Egyesült Államok egy óceánnal odébb, így ebből fakadóan nyilván eltér a két kormány helyzetértékelése.
„Mi elfogadjuk, értjük, hogy más álláspontot képviselünk, azt nem értjük, miért kell nyomást gyakorolni a másikra, hogy az változtassa meg az álláspontját, miért nem lehet tiszteletben tartani kölcsönösen egymás álláspontjait ebben a kérdésben. Nincs az a mennyiségű plakát, nincs az a mennyiségű sajtótájékoztató, nincs az a mennyiségű ellenzékbe öntött dollár, amely a magyar kormányt eltántorítaná a békepárti álláspontjától, tehát kár ezzel próbálkozni”
– figyelmeztetett.
„És kéretik nem gyarmatként tekinteni ránk senkinek a világon, hanem országként. Az ebből fakadó tiszteletet igenis elvárjuk mindenkitől, függetlenül a gazdasági erejétől, az elhelyezkedésétől vagy az adott ország méretétől” – tette hozzá.
Az e heti moszkvai látogatását követő lengyel nagyköveti nyilatkozatra reagálva pedig azt közölte, hogy Magyarország és Lengyelország között nem pusztán barátság, hanem testvériség van, így bár a háború kapcsán valóban különböző megközelítést alkalmaz a két kormány, a lengyelek mindig számíthatnak a magyarok támogatására, és ez fordítva is igaz.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye |
Budapest, 2023. április 13., csütörtök (OS) – Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból |
A 2023. április 12-én bejelentett intézkedések értelmében az Amerikai Egyesült Államok a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezető tisztségviselőjét szankciós listára helyezte. A Kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette. Ezért a Kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből. Kiadó: Gazdaságfejlesztési Minisztérium |
Forrás: US Embassy / Világgazdaság – Fotó: Szitás Janka
Nem kell tovább agyalni, kezdődik David Pressman sajtótájékoztatója
Szerző
Friss
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten
- Orbán és Matolcsy, „két férfi egyeset”
- A horoszkóp ígérete szerint…
- (Nagyon)kisnyugdíjasunk felveszi a kesztyűt: a Mikulásgyár jár a gyerekeknek