Maróth Miklós volt már MTA-elnök aspiráns, Áder utódjaként is megemlítették, Orbán barátjaként is szóba hozták, itt volt az ideje, hogy mint miniszterelnöki éceszgéber és a Magyar Tudományos Akadémiáról leválasztott kutatóhálózat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője megnyilvánuljon “haza – fiatalok” témakörben.

A Pesti Srácoknak adott interjút Maróth Miklós, Orbán Viktor tudományos tanácsadója, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Irányító Testületének elnöke. Az interjúból megtudhatjuk például, hogy a cél most a

„tapasztalatlan fiatalokat”

megszólítani, mert veszélyben van a magyar és a keresztény identitás, hiszen ők

„hiszékenyek, és nincs történelmi tapasztalatuk”.

Értik: nem megkérdezték őket,

hogy szerintük mi a helyzet velük, hanem ismeretük nélkül kinyilatkoztattak.

Maróth szerint a fiatalok hiszékenyek, álomvilágban élnek és nincsenek történelmi tapasztalataik, amin az iskolai hazafias nevelés önmagában nem segít.

„A hazafias érzésre nem lehet nevelni, ha nem tud a magyar kultúrából semmit. Mi gyerekkorunkban a hetvenhét magyar népmesét olvastuk, ami erkölcsi kiállást sugall. De a Harry Potterből mit tanul? Vagy gyerekkorunkban, amikor a nagyapánk katonadalokat énekelt, mert harcolt az első világháborúban, akkor az belénk ivódott a honvédelem gondolata, nem is volt szükség arra, hogy „hazafias nevelést” kapjunk az iskolában. Tudtuk, hogy a nagypapa a hazát védte a fronton és a hazájáért megsebesült”

És hogyan lehet a hiszékeny fiatalokat megszólítani? Például az oktatással. És Maróth fel is teszi az igazán fontos kérdést:

Minek kell elolvastatni egy magyar és egy európai mesét az alsó tagozatban? Miért nem két magyart?

Sőt,

a kisgyerek magába szívja az Egri Csillagokból a haza védelmének példáját a törökökkel szemben, a kereszténység védelmét az iszlámmal szemben. A Pókemberből nem fogja ezt megtanulni.

Megoldás….

Szerinte a kulcs az oktatásban van – legyen szó az otthon mutatott példáról vagy az iskolai tanulmányokról.

Maróth arról is beszélt, a kereszténység a hittérítést egykor a csodák felemlegetésével végezte, míg az iszlám ugyanezt karddal tette.

„Az nem verseny, ha egy állig felfegyverzett embert beengedünk a ketrecharcba egy védtelennel szemben küzdeni”

– mondta, majd a vallási-kulturális különbségeket Európára kivetítve megállapította, hogy a jövőben

a gyárakban való pontos munkavégzés is kétségessé válik majd, mert a muszlim munkaerő jó, ha napi 20 percet dolgozik, inkább teázik, kávézik, beszélget.

„A lakosság cseréjével” ráadásul a politikai ideológia is biztosan változik

„az iszonyatos tolerancia bizonyos dolgokkal szemben, így például az LMBT-ideológia egészen biztosan első helyen repülni fog. De ez már csak azért sem baj, mert a tolerancia mai bajnokai egymással versengve olyan muszlimokká fognak válni, hogy öröm lesz nézni.”

Mindenről (is) tudja a tutit

Az egyik kérdés a színházaknak és a kutatásokra adott állami támogatások közötti különbségeket firtatja, amire Maróth így reagált:

„Ezt meg kellene gondolnia a politikai döntéshozóknak, hiszen itt el kellene gondolkodni, hogy amely szervezet az emberiség előrehaladásáért is dolgozik, amely a találmányaival a gazdasági fellendülést hozhatja, annak miért csak a szórakozást jelentő színházak támogatásának a tizede jut a költségvetésből.”

Forrás

Lakner Zoltán a fentiekről….

Annyian idézgették Maróth Miklós megjegyzéseit Harry Potterről, hogy elolvastam az egész interjút az einstandolt (ex)akadémiai kutatóhálózat vezetőjével, minek következtében számos információval lettem gazdagabb.

1. Maróth úgy beszél például a Harry Potterről

megfellebbezhetetlen magabiztossággal, hogy biztosan fogalma sincs az egészről – ami persze, tudjuk, mindig megkönnyíti a megfellebbezhetetlen magabiztosságot.
Merthogy például ezt mondja: “Mi gyerekkorunkban a hetvenhét magyar népmesét olvastuk, ami erkölcsi kiállást sugall. De a Harry Potterből mit tanul?”
Na most lehet nem szeretni a Harry Pottert, de hogy mondjuk a barátságról vagy az önfeláldozásról ne szólna, értsd, erkölcsi kérdésekre ne reflektálna, ezt igazán nem lehet állítani. Maróth professzor további javaslata, hogy énekeljünk inkább katonadalokat, ez a történelemben mindig bevált.

2. A nem ismert dolgok magabiztos megítélésén túl

a tudományos kutatóhálózat vezetőjétől az is megnyugtató, hogy megismerhető történelmi tényeket nem fogad el, például azt, hogy a kereszténység terjesztésében is szerepet játszott azért olykor-olykor a katonai erő. Ellenben egy meg nem nevezett sejkre hivatkozva jelenti ki az orientalista professzor a teljes általánosítás jegyében, hogy “a muszlim munkaerő jó, ha napi 20 percet dolgozik, mert teázik, kávézik, beszélget”.
Kíváncsi lennék, hogy Maróth például ezt az interjút a munkavégzésbe számítja-e és ivott-e közben teát vagy kávét, de ez csak egy röpke felvetés.

3. A legfontosabb, hogy vége a habverésnek,

valaki végre teljes egyértelműséggel kimondja, mire való a hazai kultúra elfoglalásáért indított kormányzati háború:
“Ha elolvassa az Egri Csillagokat, akkor nem kell magyarázni, miért beszél Orbán Viktor arról, hogy meg kell őriznünk a keresztény identitásunkat, országunkat.”
A tananyag, a könyvkiadás, a színházak felügyeletéért folytatott harc lényege tehát az, hogy Orbán Viktort pontosan értse a fiatalság, és még Gárdonyiból is Orbánt hallja ki. Ez magától tényleg nem fog menni, nagy szükség lesz a kultúrharcos kormányemberek muszklijára, hogy ezt elérjék.

4. Személyes érintettség okán

külön erőfeszítést fordítottam annak megértésére, mit akar mondani Maróth az LMBT-kérdésekről.
Ugyanis: “Az iszonyatos tolerancia bizonyos dolgokkal szemben, így például az LMBT-ideológia egészen biztosan első helyen repülni fog [az európai lakosságcsere esetén]. De ez már csak azért sem baj, mert a tolerancia mai bajnokai egymással versengve olyan muszlimokká fognak válni, hogy öröm lesz nézni.”
Tehát a lakosságcserében pont az LMBT-toleránsak nem lesznek kicserélve, de ők meg muszlimmá válnak, ám ez nem baj. Szóval akkor, ha jól értem, a lakosságcserénél és a muszlimmá válásnál is nagyobb baj az LMBT-tolerancia, amit azonban a muszlimmá válás fog megszüntetni, de úgy, hogy öröm lesz nézni, mondja a keresztény identitásért aggódó professzor, kezében a Hetvenhét magyar népmesével, azzal csapva le az iszonyatosan toleránsakra.

Biztos kezekbe került a magyar tudomány jövője.

Annyian idézgették Maróth Miklós megjegyzéseit Harry Potterről, hogy elolvastam az egész interjút az einstandolt…

Geplaatst door Zoltán Lakner op Zondag 29 december 2019

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét