Matolcsy György: egyesek szerint a jegybank elnöke sértődött, frusztrált, de ez nem így van

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es üzleti jelentését vitatja meg az Országgyűlés szerdán. Matolcsy György jegybankelnök a plénum előtt arról beszélt, hogy 2021-ben negatív gazdaságpolitikai fordulat történt.

Matolcsy György azt mondta: vannak, akik felvetik, hogy a jegybank elnöke sértődött, frusztrált, „összeveszett a miniszterelnökkel”. Azonban ez nem így van, „elvi ellentét van a kormány és a jegybank között” – jelentette ki.

Az MNB elnöke hangsúlyozta:

A 2021-es évben negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány

„Eleresztette az egyensúlyt”, és utána jött 2022-ben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások, de már előtte, 2021-ben elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat.

A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat. „Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben” – fogalmazott.

Még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani

Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható – értékelt.

Matolcsy György felidézte: 2010 és 2013 között Magyarország a gazdaságpolitika fordulatával végrehajtott egy nagyon sikeres reformprogramot, beállították a költségvetés egyensúlyát, új adórendszert vezettek be, valamint célként tűzték ki egymillió új munkahely megteremtését 10 év alatt.

Közölte: 2019-ben az MNB – nem sok sikerrel – előre jelezte, hogy visszatérnek a hetvenes évek, amikor árrobbanás – mégpedig energiaárrobbanás és a nyomában egy sor más területé is -, recesszió, válság, nagyon erős inflációs nyomás, stagfláció lesz. „Jeleztük előre, bekövetkezett” – fogalmazott.

Az MNB már 2021-ben tartós inflációt jelzett előre

Megjegyezte: 2021 elején elemzéseikkel arra jutottak, hogy nemcsak hogy visszatér az infláció, hanem tartós lesz, „tartós és magas szinten tartós”.

Elmondta: ezért az MNB teljes monetáris politikai fordulatot hajtott végre.

A jegybank „kötelezően rálépett a fékre, addig a kormány nem kötelezően rálépett a gázra”

Matolcsy György emlékeztetett: korábban, a koronavírus-járvány idején sikeresen kezelte a válságot együtt a kormány, a jegybank, a bankrendszer, az üzleti szektor és a családok, a válságkezelést tizennégy hónap alatt megoldották.

Azt mondta: miután volt egy sikeres évtized, és miután sikeresen kezelték a Covid-válságot, az MNB „teljes mellszélességgel ráfordulhatott az új válság megelőzésére, az infláció kezelésére”. A kormány azonban nem így gondolta, és ezzel a korábbi évtized sikere, az egyensúlyi növekedés megbomlott – tette hozzá.

Jelenleg Magyarország két nagyon erős kihívás előtt áll

Az egyik a felzárkózási kihívás, a másik pedig az inflációs.

Kifejtette: a felzárkózási kihívás azt jelenti, hogy míg 2019-ig egy sor országot megelőzött Magyarország, mostanra több visszaelőzte. Sok mindent megoldottak a 2010-es évtized elején, de utána „reformsivatag” alakult ki, reformok nélkül azonban nincs fenntartható növekedés – jelentette ki.

Matolcsy György kiemelte: bár az MNB elemzéseivel szeretett volna

„a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg”.

Az MNB elnöke tanulságként említette, hogy a múlt stratégiai hibái akár tíz évre is árnyékot vetnek, hogy világos célt kell kitűzni, hogy az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel, valamint hogy a régiók együtt mozognak.

DK: az infláció 2017-ben kezdődött 

Dávid Ferenc (DK) felidézte a jegybankelnök parlamenti bizottságban elmondott december 5-i, kormánykritikus beszédét. 

Azt mondta: bár 2021 közepén ütött be az infláció, már 2017-ben inflációs pályára állt a magyar gazdaság, hiszen már akkor is az uniós adat kétszerese volt a magyar áremelkedés. Vagyis bőven a háború előtt megkezdődött a folyamat – szögezte le. 

Szólt arról, hogy Matolcsy György korábban hibásnak nevezte a 2021-es kormányzati politikát, amely Dávid Ferenc szerint egy évtizedes hátrányt okozott. 

Rámutatott: Matolcsy György tagja a költségvetési tanácsnak. Ha így szaladtak el a költségvetések az elmúlt években, miért írta alá azokat, holott vétójoga volt? – kérdezte.

Emlékeztetett: az elnök megismételte azt a dilemmáját, hogy az infláció beindulásakor a jegybank a fékre lépett, a kormány pedig a gázra. Milyen reménye lehet a magyaroknak, ha a két fél szögesen ellentétes gazdaságpolitikát képvisel? Kialakulhat-e egy szinkron a két intézmény között? – kérdezte. Kifogásolta, hogy a magyar társadalmat a folyamatokról nem tájékoztatták. 

A kiskereskedelem forgalma volumenében 4,5 százalékkal csökkent egy év alatt – közölte. 

Az ársapkákról azt mondta: ha a jegybank elnöke szerint hibás intézmény az, miért nem jelezte ezt előre a kormánynak?

KDNP: a jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka az Országgyűlés és a kormánypártok részéről azt az elvárást fogalmazta meg, hogy jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában.

Fontos, hogy év végére egyszámjegyűre „vágják vissza” az inflációt – jelezte.

Emlékeztetett: a magyar kormány 2021 őszén a magyar emberek védelme érdekében bevezette az árstopok politikáját, először hat alapvető élelmiszerre, majd tovább két termékkel bővítette.

Nacsa Lőrinc szólt arról is, hogy a magyar autósokat egyedülálló módon 13 hónapon át védte a benzinárstop.  

Megjegyezte: az inflációt idén talán teljes mértékben nem tudják megszüntetni, mert okai nem Magyarországon vannak, s bár nem mindenben értenek egyet a jegybankkal, de közös a harc, egymásra vannak utalva az infláció elleni küzdelemben.

MSZP: beragadt a magas infláció 

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka felidézte, hogy a jegybank elnöke már tavaly decemberben, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén „pusztítóan éles kritikát” fogalmazott meg, és már akkor kitért a hibás gazdaságpolitikára, arra, hogy elszállt a költségvetési hiány és jelezte, megbomlott a kormány és a jegybank közötti gazdasági összhang. 

Most a „felségsértés” esete is megvalósult, nevesítette a miniszterelnököt beszámolójában – mondta. A jegybank elnök tételesen szólt az általa hibásnak tartott döntésekről, a pénzügyi és kamatcsapdáról és arról, hogy nem nagy hozzáadott értékű cégeket csábítanak Magyarországra, az akkumulátorgyárak ugyanis nem ilyenek – fogalmazott. Részletezte a staflációt és figyelmeztetett Matolcsy György arra is, hogy Magyarország a pénzügyileg legsérülékenyebb 4-5 ország közé tartozik, ide kár volt visszakerülni – tette hozzá.

Vajda Zoltán azt mondta, hónapok teltek el a gazdasági bizottság ülése óta, de a kormány nem fogadta meg a kritikát.

Ugyanakkor a képviselő megjegyezte, a jegybank elnöke önkritikát nem gyakorolt, hiszen a jegybank feladata az infláció elleni küzdelem is.

Felmerül a kérdés, hogy látja a saját szerepét abban, hogy ma Európában messze a legmagasabb a magyar infláció.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az infláció egyelőre beragadta a rendkívül magas szinten – jegyezte meg a politikus.

DK: nincs itt a kormány

Gréczy Zsolt (DK) kifogásolta, hogy nincs jelen a kormány a vitán, senki nem jött el meghallgatni a jegybankelnök beszámolóját, ami szerinte jól jelzi azt a nézetkülönbséget, amelyről Matolcsy György is beszélt.

Közölte: nem igaz, hogy jól kezelte a Covid-válságot a kormány, hiszen nagyon sok halott volt. Az sem igaz, hogy 2008-ban ne kezelte volna jól a válságot az akkori kormány – mondta.

Úgy vélte, Matolcsy György személyében támadta a miniszterelnököt, kőkemény kritika címzettje volt a kormányfő.

Úgy tűnik, az infláció beragadt, nem nagyon fog csökkenni és kérdés, mi az MNB terve az infláció mérséklésére – vetette fel a képviselő. Hozzátette: a kormány vakvágányra vezette Magyarországot, válságba csúszik bele az ország.

Matolcsy: Magyarország válságközeli helyzetben van, (…) a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa – Meghökkentő a kormányreakció