Kerítésen innen
Mellár Tamás: a lényeg, hogy legyen 30 százaléka a társadalomnak, amely szegénységben él és a szavazatát bármikor meg lehet vásárolni
Mellár Tamás közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, 2018-tól független országgyűlési képviselő. A honatyával a PécsMa hírportál készített interjút.
„Ennek a válságnak maradandó nyomai lesznek…”
A közgazdász szerint nehéz előre látni, különösen most, amikor egy olyan válság érkezik, amilyen az előző száz évben nem volt. Nagyon fontos kérdés a jövőt illetően, hogy a járvány következő szakaszai mikor lesznek, lesznek-e:
„A kormány és az Európai Gazdasági Bizottság is arra számít, hogy ez egy V alakú válság lesz, vagyis nagy visszaesés után gyors visszapattanás következik majd, azaz a “szünet” után ugyanott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Én azt gondolom, hogy nem így lesz. Ennek a válságnak maradandó nyomai lesznek. Mégpedig azért, mert olyan maradandó tapasztalatot adott a gazdaság szereplői és az országok számára, ami arra sarkallja őket, hogy gondolják át az elmúlt évtizedekben a költségtakarékosság miatt rendkívül bonyolulttá vált nemzetközi munkamegosztási rendet. Sok száz beszállító dolgozik össze a világ különböző tájain egy-egy termék előállítása érdekében, és ez rendkívül sérülékennyé teszi a rendszert. Az autógyárak azért hagyták abba a termelést, mert nem voltak meg a gyártáshoz szükséges alkatrészek. „
„Már most tíz százalék körüli munkanélküliség van, csak még nem vallják be…”
Úgy gondolja, ha ez egy elhúzódó válság lesz, akkor 2022-re a Fidesz gazdasági sikerlistáján nem szerepel majd túl sok tétel:
„Már most tíz százalék körüli munkanélküliség van, csak még nem vallják be. Ebből persze le lehet faragni közmunkával vagy hasonló állami beavatkozásokkal, de ez nem a high-tech ipar, és a magas hozzáadott értékű szektoroknak az előretörését jelenti. Ha egy gazdasági szerkezetátalakítással járó, elhúzódó gazdasági válság következik, akkor az Orbán-kormány a mainál alacsonyabb népszerűséggel fog nekivágni a 2022-es választásoknak, ami nyilván az ellenzék előtt nyit teret.”
„…ennek a fele sem igaz…”
A közgazdásznak a kormány válságkezelő intézkedéseiről eléggé lesújtó véleménye van:
„Hiába ragasztották rá azt a címkét, hogy ez minden idők legnagyobb válságkezelő programja, mert hogy a GDP 18-19 százalékát öleli fel, ennek a fele sem igaz. Hiszen egyrészt három évre jelentették be, másrészt belevették az MNB hitelprogramjait. A gazdaságvédelmi alapot úgy rakták össze, hogy a költségvetésben meglévő forrásokat csoportosítottak át, beleszámították a bankokra és a kereskedelmi multikra kivetett új adót, az önkormányzatoktól elvett pénzeket.”
„Ha a magyar gazdaság valóban olyan versenyképes lenne, mint amilyennek ők beállítják….”
Hangsúlyozta, Orbánék túl rettegik magukat a nagy mennyiségű devizahiteltől, mert akkor kitettek leszünk a nemzetközi tőkének, az ő szavukkal élve a spekulánsoknak. Emlékezhetünk rá, hogy az IMF-hitelt is milyen gyorsan lerúgták magukról:
„Tehát ez az oka a viszonylag kicsi gazdasági mentőcsomagnak, annak, hogy inkább a Budapest-Belgrád vasútra meg szállodaberuházásora költenek, mintsem mondjuk független kisvállalkozásoknak adnának pénzt, amelyek például fejlett technológiát vásárolnának külföldről, devizáért. Az számukra nem jó, hiszen az import, át kell váltani a forintot euróra, és az árfolyam még tovább romlik. Ezt csak úgy lehet kivédeni, ha kellő mennyiségű devizánk van, ahhoz viszont hitelt kell felvenni. A másik probléma, hogy nincs annyi hazautalás sem, mint korábban, hiszen a külföldön dolgozók jelentős része a járványhelyzet miatt hazajött. Ha a magyar gazdaság valóban olyan versenyképes lenne, mint amilyennek ők beállítják, akkor ennek a többlet keresletnek a nagy része belül realizálódhatna. „
„…nálunk összeszerelő üzemek vannak, amelyekbe mi betanított munkásokat adunk…”
Kitért arra, hogy a fejlett országokban a skandináv modell szerint az oktatást és az egészségügyet magas szintre kell fejleszteni és a high-tech iparágak felé kell fordulni. A magyar baloldal számára is nagyon fontos lenne, hogy ezt a leckét megtanulja:
„Fontos, hogy legyen arra szándék, hogy ha a Fidesz-kormány bukik, akkor egy alapvető szerkezetváltásnak kell történnie a magyar gazdaságban. Ebből az is következne, hogy meg kell próbálni megváltoztatni azt a gyarmati típusú munkamegosztást, amely azt eredményezi, hogy nálunk összeszerelő üzemek vannak, amelyekbe mi betanított munkásokat adunk.” /…… / „A választópolgárok nem azt szeretnék, ha egy váltás után a pénzszivattyúk a fideszes zsebek helyett más zsebekbe pumpálnák a közpénzt. Fontos előre tisztázni, hogy egy ellenzéki győzelem esetén az új miniszterelnök és kormánya nem fog lepaktálni azokkal a tőkés körökkel, akik arra várnak, hogy majd átveszik a mostaniak szerepét. „
Feudális rendszer épül…
A képviselő úgy gondolja, Orbánnak egyetlen célja van, minél tovább hatalomban maradni. Ehhez nem jó a polgári társadalom. A polgár, polgári kifejezések csak jelszavak voltak, ezt be is vallották:
„Egy feudális rendszert építenek. A lényeg, hogy legyen egy 30 százaléka a társadalomnak, amely szegénységben él, amelynek a szavazatát bármikor meg lehet vásárolni.” /…… / ” Orbán körülveszi magát a tőle függő oligarchákkal, akiknek ő adja a vagyont, és ha akarja, visszaveszi tőlük. Simicska vagy Spéder kegyvesztettek lettek, le kellett adniuk a vagyonukat. Ez nem polgári vagyon, hanem feudális, a király a fő hűbérúr, ő adja a hűbérbirtokokat, amiért viszont szolgálni kell. Az oligarchák vagy hűbéresek az uniós és állami pénzeket több láncon keresztül elkezdik lefelé elosztani, egészen a vidéki kisvállalkozásokig. Utóbbiak számára világos, hogy az ő megélhetésük attól függ, hogy a felsőbb szintekről kapnak-e valamit. Így épül fel a rendszer. Csak nagyon kevés független és sikeres cég létezik, ezeket azonnal megpróbálják felvásárolni, hiszen nem szabad hagyni, hogy megerősödjenek és működjenek, mert a hatalom, a feudális rend számára veszélyesek.”
Szerző
