Bulvár
Mi így, Ti hogy? Szilveszteri szokások itthonról és a nagyvilágból!
A szilveszteri és újévi szokások közös célja szerte a világban, hogy a következő évre egészséget, bőséget, boldogságot és szerencsét varázsoljanak. Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óesztendőtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott, végül 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elseje.
Németország: olvadó ólom, hogy belepillantsanak a jövőbe
A német nyelvterület nagy részén, valamint Finnországban, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban és Törökországban szokás kis ólomdarabokat melegíteni, majd hideg vízbe önteni, és a kialakuló formák alapján megjósolni az évet. Manapság a német nyelvterületen mindenütt lehet kapni ilyen készleteket.
Oroszország: 12 másodperc csend éjfél előtt
Az oroszok úgy mondanak köszönetet az elmúlt évnek, hogy az éjfél előtti órákban megemlékeznek annak legfontosabb eseményeiről, és az éjfélt megelőző 12 másodperces csendben kívánságokat fogalmaznak meg.
Katalónia: a sok orrú ember keresése
Az észak-spanyolországi Katalónia régióban az év utolsó napján egy különleges figura jelenik meg. “L’home dels nassos”, vagyis a sok orrú embernek annyi orra van, ahány nap van hátra az évből – és kívánságokat teljesít, ha megtalálod. A gyerekeket arra ösztönzik, hogy keressék meg, és ritkán veszik észre, ugyanis az év utolsó napján már csak egy orra van.
Skócia: “Hogmanay”
Skóciában a Hogmanay egy év végi buli, amely december 30-án kezdődik és újév napján ér véget. A Hogmanay-ünnepségnek számos változata létezik országszerte, de a legelterjedtebb hagyomány az “első lábra állás”, amelynek lényege, hogy elsőként látogatjuk meg a barátokat és szomszédokat, gyakran egy szimbolikus ajándékkal a kezünkben. Ha véletlenül Edinburgh-ban tartózkodunk az ünnepségek idején, akkor december 30-án fáklyás felvonulást láthatunk a városon átvonuló fúvósok és dobosok vezetésével. Újév napján pedig a buli a Firth of Forth hűvös vizében való fürdéssel ér véget.
Dánia: ugrás az újévbe – szó szerint
Éjfélkor a dánok leugranak egy székről vagy kanapéról – szó szerint beleugranak az újévbe. Szerencsét hoz, ha megteszed, és balszerencsét, ha nem, ezért mindenképpen ugorj egyet, ha valaha is Dániában köszöntöd az új évet.
Írország: teríteni az asztalnál az elhunyt szeretteinknek
Az íreknek számos újévi hagyományuk van – például kenyérrel verik a házuk külső falát, hogy távol tartsák a balszerencsét és a szellemeket, és makulátlan, frissen takarított otthonnal kezdik az évet. Az egyik legismertebb azonban az, hogy az előző évben elvesztett szeretteikért egy plusz tányért tesznek ki a vacsoraasztalra.
Olaszország és Spanyolország: piros alsónemű viselése
Az olaszok és a spanyolok egyaránt piros alsóneműt viselnek a szerencse érdekében. A spanyolok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az alsóneműnek újnak is kell lennie ahhoz, hogy szerencsét hozzon. Az olaszok egy lépéssel tovább viszik az új koncepciót, és kidobják a régi holmikat az ablakon, hogy az újévvel új dolgok eljövetelét jelképezzék.
Japán: templomba menni a szerencsehozó bűbájért
A japán újévi hagyományok egészségtudatosak. A Shōgatsu-t (újév) általában a helyi templom meglátogatásával ünneplik, hogy a tavalyi szerencsehozó amuletteket újakra cseréljék. Ezt követően az emberek hagyományos újévi ételeket fogyasztanak, például garnélarákot, amelyről úgy tartják, hogy hosszú életet hoz és heringcombot a termékenység fokozására.
Szerző
