Mialatt Orbán azon rugózik, hogy megvegye a repülőteret, sok gyerek karácsonyi vágyálma a kenyér és egy tábla csoki

Ha vállat vonva legyintene a cím olvastán, mondván, hogy csupán demagóg duma, érdemes kicsit belenézni azokba a gyerekrajzokba, amiket a Fatima Ház Alapítvány gyűjtött össze hátrányos sorsú gyerekektől, akik agy mondták el, hogy mire vágynak a szeretet ünnepén, karácsonykor. Innen már csak egy ugrás, hogy rájöjjünk: ha a regnálóban fikarsznyi tisztesség és felelősségérzet lenne az őket 13. éve hatalomban tartó nép felé, akkor a XXI. században Európa közepén ilyennek nem lenne szabad előfordulni.

Szeretnék egy….

Nehéz sorsú gyerekeket kért meg egy szegedi alapítvány, hogy rajzolják le, mire vágynak leginkább. Volt, aki a torta és a fülhallgató mellé kolbászt, testvére a bakancson kívül kenyeret kért karácsonyra.

Fogadj örökbe egy karácsonyi álmot….

A rajzokat a közösségi oldalukra teszik fel, így ösztönöznék a támogatókat. A rajzokat a napokban kezdték el közzétenni az alapítvány Facebook-oldalán,

bízva abban, hogy idén is akadnak majd nagylelkű pártfogók, aki örökbe fogadnák egy-egy kisgyermek karácsonyi álmát.

A Fatima Ház Alapítvány évek óta segít hátrányos helyzetűeken.

Focilabda, torta, cukor, fülhallgató, kolbász, bejgli, bakancs, kenyér.

Egy testvérpár rajzai arról, mit szeretnének karácsonyra.

„Az a kolbász azért van, mert ugye szegények vagyunk, és szeretnénk…”

– mondta a kis Alex, majd lánytestvére vette át a szót.

„A bakancsot azért, mert télen jó lesz vele járkálni, meg menni szánkózni, vagy valahova a hóban. A kenyeret meg azért, hogy tudjunk enni a családdal.”

A hattagú család havi kétszázezer forintból él. Ebből fizetik a számlákat, törlesztik a hitelt – mondta az anya. Most az apukának is fel kellett mondani a munkahelyén, mert ugye cukros, meg magas vérnyomásos.

„Én megváltozott munkaképességű vagyok, és akkor onnét dolgozok, meg nyugdíjat kapok. És ez nem olyan sok pénz. Úgyhogy nem tudunk ennyi mindent megvenni nekik”

– mondta az édesanya.

150 gyerek vágya….

Több, mint százötven nehéz sorsú gyerek rajzolt idén a szegedi Fatima Ház Alapítvány felhívására.

„Mindig használt ajándékok jöttek össze, csak és kizárólag használt ajándékot kaptak. Meg nem azt, amit ők szerettek volna, hanem ami jutott. És akkor ezelőtt öt éve kitaláltam, hogy mi lenne, ha ők kívánnának, hogyha lerajzolhatnák, azt, hogy mit szeretnének, legyen nekik is egy álmuk!”

– mondta Kiss Erzsébet elnök.

A tizennégy éve működő alapítvány Szegeden és környékén több mint félezer családot támogat rendszeresen. Karácsonyig a gyerekek és az önkénteseik által készített tárgyakat is árusítanak, a bevételből is élelmiszert vesznek pártfogoltjaiknak. Az elnök azt mondja, egyre többen kérnek tőlük segítséget:

„Még a covidban sem kért ennyi gyerek élelmiszert, mint az idén. Vagy használati dolgot, tisztálkodási szert, vagy pelenkát a kistestvérének.”

Forrás

Akik változtatni tudnának, ha akarnának….

A fentiek tükrében érdemes elgondolkodni azon, hogy tényleg arra van szüksége Magyarországnak, hogy

• • az MTVA 2024-es büdzséjének főössze 142 milliárd forint legyen,
  • nettó 7.800 millió közforintot költsön el Rogán hivatala közhülyítésre,
  • 40 milliárd forint közpénzt különítsen el a kormány a kommunikációs kampányokra,
  • 4 milliárd Euroért -cirka 1.500 milliárd forint- megvegye az állam a repülőtér többségi tulajdonát,
  • 770 milliárd forintos kölcsönből Budapest-Belgrád vasútvonal épüljön,
  • évente kilométerenként 96,2 millió forintért Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei üzemeltessék 35 évig a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatát….

A sor a végteleségig sorolható és nagyon úgy tűnik, hogy a magyar polgárok döntő többsége nincs tisztában sem a jogaival, sem a kötelességével, mert ellenkező esetben nem hagyná, hogy azt tegyen vele a regnáló, amit akar, hogy döntsön életről és halálról -egészségügy állapota- és ahogy azt normális demokráciákban szokás: elmenne szavazni és abban a bizonyos „fülke magányában” tovább látva az orránál meghozná felelősségteljes döntését.

Koldusbot a gyerekek kezébe ott és itt - L. Ritók Nórától Novák Katalinig