Kerítésen innen
Mialatt utolsókat durrogta az összetartozás milliárdos jelképe, a kipihent Megafon-munkások már fikázták az ország felét
A túláradó szeretet, elfogadás, „egyvérbőlvalóság” 4 naposra nyúlt ömlegésének záró akkordja Budapesten a kicsit megkésve, de eldurrogtatott petárdahegy volt -pártunk és kormányunk jóvoltából, hála nekik….- ami valóban impozánsra sikeredett. Még hallottam az utolsó durranásokat, amikor a közösségi oldalakon a Megafon-munkások belekezdtek a szabadságuk előtti mocskolódásokba, ezzel is jelezve: újra tettre készek, talán jobbak is mint új korukban.
Deák Dániel így nyomta
Hetekig nélkülöznie kellett undorkodásra fogékony követőinek az „elmés beszólásait”, de augusztus 20-ra munkába állta a Megafon-Százdvég közös munkatársa. Így nyitott:
„Szomorú látni, hogy a baloldali politikusok ismét politikai haszonszerzésből támadták a nemzeti ünnepet. Mi ennél emelkedettebbek vagyunk és nekik is üzenjük: Isten éltessen, Magyarország, hajrá, magyarok!”
Majd kisvártatva:
A „balos hergelésről”:
ha már okvetlenül pellengérezni akarunk valakit, akkor Kovács Zoltán és csapata volt az, aki napokkal a tűzijátékot megelőzően azzal húzta a nép idegeit, hogy az akciócsapata élén percről percre követik „szél úrfi mozgását” -ami amúgy egyértelmű dolga egy ekkora dzsemborit szervezőnek- és az utolsó pillanatig kétségek között tartották a látványosságra kivácsiakat.
Kilenc előtt kicsivel, amikor a budapestieknek elég volt kinézni az ablakon, hogy lássák vagy lóg az eső lába, vagy zuhog, estleg szélvihar tombol, -függően attól, hogy a város melyik részében kukucskáltak ki- a Kovács-kommandó jelezte:
Persze aki tud, „üljön át egy másik autóba”!
Bohár Dániel sem maradt ki a „jóból”
„Büszkeség, hazaszeretet, erről szólt a tüzijáték. Nem csodálom, hogy a libernyákoknak nem tetszett.”
Apáti Bence tollából…
„Kicsit már hiányzott a szokásos kommunista visítás augusztus 20-a miatt. De nyugi, itt vannak újra, szinte szóról szóra ugyanazok a cikkek, amiket már tavaly, meg a tavalyelőtt, meg azelőtt már olvashatott az igen tisztelt nagyérdemű.”
A kiéhezett undorkodók lelkesen helyeseltek – a hozzászólásokból…
„Ezt a szemet bandat, ezekkel mit lehetne csinalni?”
„Bezzeg ha woke vagy mi ünnep lenne akkor meg csöpögnének ezek a senkik!”
„Hazátlan mocskok!”
„Aljadék banda, eltörölnék a múltat! Nem tudják, ameddig vannak józan emberek! Nyomoroncok ezek.”
„Ezek nem magyarok,hazátlan Soros bérencek”
„Minél jobban visítanak annál nagyobbakat nevetünk mi!!A kutya ugat, a karaván halad!!”
„Àldja meg a jo isten az orszàgot meg orbàn viktort ausztiàbol büszke magyarorszàg nem hiàba csinàlja orbàn viktor amit kell ennek oka vann ès igaza van àldas bèkesèg ausztiàbol minden magyarnak aki nem rossz indulatu”
„Gondoljunk csak bele ! Mekkora a különbség van az ember bal és jobbkeze közt akár étkezik ,akár melózik vagy valami zseniálist alkot . A jobb az mindenben jobb !!!”
„Amilyen tüzijátékot ők akarnak, azt majd nem lehet nekik sem túlélni !”
Szerző
