Miért nem kel fel a nép?

Az ellenzéki médiában, és vélhetően a rendszerről kritikusan gondolkodók közötti magánbeszélgetések során is egyre gyakrabban vetődik fel, hogy ennyi visszaélés, disznóság, korrupció láttán hogyhogy nyomát sem látni az általános népharagnak.

Nyugiság van, nix ugrabugra

A jelenségre több magyarázat is született: például azért, mert az állampolgárok nem látnak reális esélyt a hatalomváltásra, tájékozódási lehetőség híján nem is tudnak ezekről, a napi megélhetési gondok miatt nem foglalkoztatják őket országos problémák, és hasonlók. Lehet, hogy ezek a magyarázatok mind helyesen mutatnak rá egy-egy részletre, de nem szolgálnak általánosan érvényes megfejtéssel – mármint ha egyáltalán van ilyen. Márpedig van, méghozzá sokkal egyszerűbb, mint gondolnák. Az állampolgári passzívitás oka a félelem, de nem valami elvont, megfogalmazatlan rettegés, hanem egyszerűen attól tartanak, hogy ha felkelnek, ellopják alóluk a széket, mire újra leülnének.

Mikor lesz a közvagyonból magánvagyon?

Az érdekeltek szerint minél előbb, annál jobb, de a még mindig az ósdi jogrendszer normái alapján ítélkező bíróság időnként keresztbe tesz az unortodox gazdasági folyamatoknak. Íme, két kirívó példa. A bíróság nem átallotta megállapítani, hogy az MNB által alapítványaiba átpumpált százmilliárdok új gazdáiknál is megőrzik közpénz jellegüket, és hasonlóan ítélt a többnyire néhány kiválasztott labdarúgó egyesületnél landolt TAO támogatásról is. Ha nem is általános az ilyen bírói gyakorlat, az idézett egyedi ítéletek is komoly fejtörést okoznak a gazdaságpolitika irányítóinak. Mivel az illetékesek szűkre szabott munkaidejükben képtelenek voltak megbirkózni a feladattal, a fejlesztési miniszter pályázatot írt ki a Trócsányi, Trócsányi és még egy Trócsányi Ügyvédi Irodának a „mikor lesz a közvagyonból magánvagyon” kérdésnek az unortodox gazdaságtannal összhangban álló megválaszolására. Az Iroda a rövid határidőn belül két tanulmányt is benyújtott.

Közel és távol

Az egyikben jogértelmezési alapon oldották meg a problémát. Eszerint a közvagyon jelleg nem akadályozza meg a pénz magánvagyonkénti használatát, mindössze annyi a teendő, hogy a jelleg megszűnésééig meg kell őrizni a költéssel kapcsolatos bizonylatokat.

A másik pályamű távlati célokat vázolt fel, nevezetesen az elavult jogrendszert felváltó unortodox polgári jogi és eljárási szabályok kidolgozását. Az ebben szereplő állítólag valóban meglepő megoldásokat, 25 évre titkosították, azzal a szigorítással, hogy még az esetleges hatálybalépés után is titkosítva marad az anyag.

A pályáztató mindkét javaslatot tovább gondolásra alkalmasnak minősítette, ezért intézkedett az amúgy szerény pályázati díj (150 millió forint) megduplázásáról és kiutalásáról.