Kurír Kacsa
Miért nem kel fel a nép?
Az ellenzéki médiában, és vélhetően a rendszerről kritikusan gondolkodók közötti magánbeszélgetések során is egyre gyakrabban vetődik fel, hogy ennyi visszaélés, disznóság, korrupció láttán hogyhogy nyomát sem látni az általános népharagnak.
Nyugiság van, nix ugrabugra
A jelenségre több magyarázat is született: például azért, mert az állampolgárok nem látnak reális esélyt a hatalomváltásra, tájékozódási lehetőség híján nem is tudnak ezekről, a napi megélhetési gondok miatt nem foglalkoztatják őket országos problémák, és hasonlók. Lehet, hogy ezek a magyarázatok mind helyesen mutatnak rá egy-egy részletre, de nem szolgálnak általánosan érvényes megfejtéssel – mármint ha egyáltalán van ilyen. Márpedig van, méghozzá sokkal egyszerűbb, mint gondolnák. Az állampolgári passzívitás oka a félelem, de nem valami elvont, megfogalmazatlan rettegés, hanem egyszerűen attól tartanak, hogy ha felkelnek, ellopják alóluk a széket, mire újra leülnének.
Mikor lesz a közvagyonból magánvagyon?
Az érdekeltek szerint minél előbb, annál jobb, de a még mindig az ósdi jogrendszer normái alapján ítélkező bíróság időnként keresztbe tesz az unortodox gazdasági folyamatoknak. Íme, két kirívó példa. A bíróság nem átallotta megállapítani, hogy az MNB által alapítványaiba átpumpált százmilliárdok új gazdáiknál is megőrzik közpénz jellegüket, és hasonlóan ítélt a többnyire néhány kiválasztott labdarúgó egyesületnél landolt TAO támogatásról is. Ha nem is általános az ilyen bírói gyakorlat, az idézett egyedi ítéletek is komoly fejtörést okoznak a gazdaságpolitika irányítóinak. Mivel az illetékesek szűkre szabott munkaidejükben képtelenek voltak megbirkózni a feladattal, a fejlesztési miniszter pályázatot írt ki a Trócsányi, Trócsányi és még egy Trócsányi Ügyvédi Irodának a „mikor lesz a közvagyonból magánvagyon” kérdésnek az unortodox gazdaságtannal összhangban álló megválaszolására. Az Iroda a rövid határidőn belül két tanulmányt is benyújtott.
Közel és távol
Az egyikben jogértelmezési alapon oldották meg a problémát. Eszerint a közvagyon jelleg nem akadályozza meg a pénz magánvagyonkénti használatát, mindössze annyi a teendő, hogy a jelleg megszűnésééig meg kell őrizni a költéssel kapcsolatos bizonylatokat.
A másik pályamű távlati célokat vázolt fel, nevezetesen az elavult jogrendszert felváltó unortodox polgári jogi és eljárási szabályok kidolgozását. Az ebben szereplő állítólag valóban meglepő megoldásokat, 25 évre titkosították, azzal a szigorítással, hogy még az esetleges hatálybalépés után is titkosítva marad az anyag.
A pályáztató mindkét javaslatot tovább gondolásra alkalmasnak minősítette, ezért intézkedett az amúgy szerény pályázati díj (150 millió forint) megduplázásáról és kiutalásáról.
Szerző
Friss
- Unalmas… na az biztosan nem lesz! – Horoszkóp az év 5. hétvégéjére
- Hankó miniszter-közszolga: a Bokros-csomag és a ‘Ratkó-dédunokák’ meg nem születése okán nincs elég kisded Magyarországon
- Lázár János pikírten Rákosrendező-ügyben: a kormánynak az a fontos, hogy a budapestieknek jó legyen
- Bajnai Gordon: akiket érdekelnek a tények és persze a saját lelki higiéniám érdekében 3 állítás
- Én már elvesztettem a fonalat, tudja valaki, hogy mennyinél tartunk? – Heti Jusztság…
- A hülyeség nem kifizetődő – Szijjártó ez esetben ‘nem a pénzre megy…’
- Felfoghatatlan: 11-12 éves gyerekek hónapok óta brutálisan bántalmazhatták társaikat – Aki hallgat, bűnrészes…
- Már csak 4 hónapnyit kell aludni és újra ‘támad’ a CPAC Hungary, az alkalom, ahol Orbán újra ‘főszónokolhat’
- Egy a Robert De Niroról terjedő combos, hamis hír nyomában
- Pintérék nem tanulnak semmiből – Hiába volt a bombariadó rossz tapasztalata, marad a mobilszigor az iskolákban