A magyar állam legfontosabb feladatai között tartja számon az oktatásügyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – nyilvánította ki az MTA 189. közgyűlésének első, hétfői napján elfogadott határozat, amely változásokat sürget az oktatásügyben.


[mnky_ads id=”10551"]

Növelni kell az oktatás költségvetési támogatását

A több mint 80 százalékos többséggel meghozott állásfoglalás szerint az oktatás költségvetési támogatásának – szintenként is – minél előbb és tartósan el kell érnie legalább az EU28 országok átlagát, de az érzékelhető javuláshoz azt meg is kellene haladnia – emlékeztet az Akadémia közleménye.

[m[mnky_ads id=”10552"]p>

Mint a határozat hangsúlyozza, az oktatásügyben olyan változásoknak kell bekövetkezniük, amelyek egyrészt hatékonyan javítják a jövő kihívásaival való szembenézés lehetőségét – fejlesztve a hajlékony tanulási készségeket –, másrészt hathatósan növelik az esélyegyenlőséget, csökkentve a családi és regionális helyzetből adódó hátrányokat. Az MTA köztestülete és kutatóhálózata ehhez kész minden segítséget megadni – szögezi le a határozat.

A határozathoz csatolt indoklás szerint az akadémia eddigi tevékenysége során is kiemelten foglalkozott az oktatás kérdéseivel, mert tudatában volt annak, hogy az oktatásügy a magyar társadalom számára rendkívüli jelentőségű: a jövő nemzedékek felkészítése az új kihívásokkal való szembenézésre a fontossági sorrend szerinti lakossági felmérésekben rendre az elsők között szerepel.

Mint azonban az MTA emlékeztet, az ágazat részesedése az állami költségvetésből és a ráfordítások eloszlása mégsem felel meg sem a szükségesnek, sem a társadalom elvárásainak.

Az oktatásügyben a 2013-ig tartó radikális forráskivonást követően sem konszolidálódott a helyzet – hívja fel a figyelmet az oktatás egyik legfontosabb problémájára az MTA közgyűlése: a GDP-arányos kiadások 2016-ra Magyarországon ugyan elérték az EU28 országok átlagát, ugyanakkor az óvodai és alapfokú oktatásra 2016-ban Magyarország a GDP 1,3 százalékát fordította az EU28 országok 1,5 százalékos átlagával szemben, középfokú oktatásra pedig a GDP 1,5 százalékát szemben az EU28 országok 1,9 százalékos átlagával.

Nő a korai iskolaelhagyók száma, torzult az oktatás szerkezete

Az indoklás szerint a további problémák a következők: növekszik a korai iskolaelhagyók száma, jelentősen torzult az oktatás szerkezete, a megbízható szakmai kontroll elmaradása miatt romlott a tankönyvek színvonala, a családi háttér egyre jobban meghatározza a tanulók kilátásait, növekedtek a régiók, illetve az iskolák közötti különbségek. A pedagógusok bére az egyéb szakmákban dolgozó felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva – az elmúlt évek béremelései ellenére – még mindig az utolsók között van az EU28 országok között.

Az indoklás kitér arra is, hogy a felsőfokú végzettséget szerzők aránya 2015 óta csökken. Komoly problémát fog okozni a négy-öt éven belül előálló tanárhiány, különösen a már ma is feltűnően ellátatlan élet- és természettudományi területeken. A felsőoktatási szférát súlyosan érinti a koncepciózus fejlesztések elmaradása, és az ennek következtében tapasztalható növekvő lemaradás a nemzetközi versenyben – áll a dokumentumban.

(MTI)

[mnk[mnky_ads id=”10553"]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét