Most akkor napozzunk, vagy ne napozzunk? —  Utazás a D-vitamin körül

Napozás? Csak módjával! A napfény jót tesz testnek, léleknek, és mivel általa a szervezet D-vitamin termel, immunerősítőként még az olyan fertőzések elleni védelemben is hasznunkra lehet, amilyen a koronavírus. 

A D-vitamin csodája

Régóta ismert tény, hogy a D-vitamin jótékony hatással van az egész szervezetre: az agy a napsütéses napokon több hangulatjavító szerotonint termel, ezzel enyhíti például a depressziót, az Alzheimer-kór és számos bőrbetegség tüneteit, kutatások szerint csökkenti a sclerosis multiplex kockázatát, sőt bizonyos daganatfajták, például a mell- és vastagbélrák kialakulását, illetve segít megelőzni a csontritkulást, növelni az izomerőt, erősíteni az immunrendszert. Írta meg a Növekedés, című oldal

Mindez nagyrészt a napfény hatására a szervezetben termelődő D-vitaminnak köszönhető.

Feltételezhető, hogy a D-vitamin pótlása a COVID-19 fertőzéssel szemben is immunerősítő hatású lehet, ezt konkrét kutatás azonban még nem támasztja alá.

Mennyi az annyi?

A szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek: a megfelelő mennyiségű D-vitamin termeléséhez (ez napi 2000 nemzetközi egység) nyáron elegendő fél órát a napon tölteni. Aki hosszabban élvezni akarja a napfényt, és kizárólag annak pozitív hatásaiból akar részesülni, annak továbbra is azt tanácsolják, hogy ne a déli órákban napozzon, és feltétlenül használjon valamilyen napozószert – igaz, ezekről nem árt tudni, hogy a D-vitamin termelődését is akadályozzák.

A naptej, napolaj is csak akkor véd, ha mindenki a bőrtípusának megfelelőt választja, és jól használja.

100 százalékos védelmet biztosító fényvédő készítmény nem létezik, mivel az UV-B mind az UV-A sugarak spektruma részben átfedi egymást, minden káros sugárzást egyetlen napvédő sem képes kiszűrni.

Egy átlagos felnőttnek

• egy-egy alkalommal körülbelül 6 teáskanálnyi naptejet kell magára kennie, ami nagyjából 36 grammnak felel meg. Amennyivel kevesebb a fényvédő, annyival csökken a védelem hatásfoka.
• A napozószert 20-30 perccel a napozás előtt fel kell vinni,
• és meghatározott időnként újrakenni, főleg strandoláskor, fürdés, törölközés után –, mert a védelem csak akkor lesz megfelelő.

Megmaradni jó bőrnek

 Kuroli Enikő, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika klinikai szakorvosa  szerint a legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen a saját bőre tulajdonságaival és képességeivel. Fontos tudni, hogy az ózonréteg elvékonyodása miatt a napsütés sokkal jobban károsítja a bőrt, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Nyaraláskor nyilvánvaló, hogy viszünk magunkkal fényvédő krémet, de hétköznap is ajánlatos a használatuk, akár nappali krémek formájában. A fizikai fényvédelemre is érdemes ügyelni, például valamilyen kalap, sapka viselésére.

Megfigyelték például, hogy a kopasz férfiak fejbőrén idős korban nagyon sok a daganat. A baseballsapka nem jó, mert a fül és a tarkó szabadon marad, a legjobbak a karimás kalapok.

Hasznosak az UV szűrős hosszú ujjú pólók is, ezek alatt nem kell fényvédőt használni. A bőr nem felejt, a hólyagos napégéseket „megjegyzi”, ezek pedig szoros összefüggésben vannak a felnőttkori bőrdaganatok kialakulásával a fehér bőrűeknél.

A megfelelő védelem nélküli, túlzott napozás a meglévő anyajegyek megváltozását és rákos elváltozását is okozhatja.

Figyelem!

Bőrrák bármely életkorban kialakulhat, a leggyakoribb 50 éves kor felett, mégpedig azoknál akiket életük során sok napfény ért. A bőrrák előfordulása bármely más daganathoz viszonyítva gyorsabb ütemben nő. Európában több mint 3,5 millió bőrrákos beteget tartanak számon.

(Olvassa el a teljes cikket a növekedés.hu-n)

Időseknek

4 jó tanács időseknek! Így kerülhetik el a kánikula veszélyeit