Náray-Szabó Gábor: akit idegesít a sorosozás, váltson csatornát!

Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének első embere szerint az értelmiségnek a sorosozáson sem kell magát idegesítenie, mert „nem neki szól”. Az más kérdés, hogy a „népet” szabad-e butítani? Többek között erről is beszélt a Magyar Narancsnak adott interjújában.

A kémikus igyekezett kellő távolságot tartani

az interjúban a kormány és az MTA vitájától. Szerinte, az akadémia és a minisztérium között elég éles a hangvétel, és ez nem segít a megegyezésben. Arról, hogy ez kinek a hibája, hallgat:

„Hát, ezt most hadd ne kommentáljam, azt most nem lehet eldönteni már, hogy ez kinek a hibája, és hogyan mentünk ebbe bele. Mi inkább azt tartjuk fontosnak, hogy érdemes visszafogottan tárgyalni.

A Fidesztől távolinak még véletlenül sem mondható Professzorok Batthyány Körének a vezetője az akadémiai intézethálózattal kapcsolatos átalakítást nem tartja ördögtől valónak:

„A mi javaslatunk szerint az intézetek egyben maradnának, és egy alapítványhoz kerülnének. A kuratóriumba a kormány, az Akadémia, a gazdasági szféra, sőt szerintem még az Európai Kutatási Tanács is delegálhatna tagokat, akik döntenének a támogatásról.” / …… / „Úgy gondolom, hogy a kormányzat lenne többségben, de természetesen ott lenne az Akadémia is.”

https://varosikurir.hu/gabor-gyorgy-lehet-naray-szabo/

A lényeg: a kutatás

Szerinte a szervezet másodlagos, a lényeg az, hogy a kutatási feltételek adottak legyenek. Szerinte az érintettek kedvezően reagáltak a javaslatukra:

„Írtak egy levelet, és mindketten azt írták, hogy tárgyalási alapnak tekintik.”

Mindez azonban nem jelenti automatikusan, hogy a mostani tárgyalásokon a Professzorok Batthyány Köre is jelen lesz:

„Ha meghívnak, köszönettel vesszük, de nem hiszem, hogy igényt fogunk erre tartani.”

Alapkutatásokra nincs szükség?

Szóba került az is, hogy mit gondol az elnök arról, amit Parragh László iparkamarai elnök mondott, hogy az alapkutatásokra nincs szükség:

„Árnyalnám a dolgot, illetve megpróbálnám megérteni, hogy miért tette ezt a kijelentést Parragh László. Kérdés, hogy ezek a szereplők miért nyilatkoznak negatívan az alapkutatásokról. Azt hiszem, hogy állami forrásokért megy itt a verseny, és nem látják, hogyan hasznosulhat az a sok pénz, amit az állam az alapkutatásokra költ. Erre a kérdésre meg kell keresni a választ.” /…….. / „Az elvi válasznak, hogy miért jó egy ilyen kis országnak az alapkutatás, annak kell megszületnie.”

https://varosikurir.hu/juszt-laszlo-professzorok-haynau-kore/

Nemzeti tudomány?

Kitért arra, másképpen kell tekinteni és finanszírozni az úgynevezett kemény természet-és élettudományokat és a nemzeti tudományokat. Ezek nem mérhetőek olyan mércével, mint a természettudományok. A humán tudományokat nem sorolná hátrébb:

„Ezt nem mondtam, csak látni kell, hogy egy atomkutatás például több forrást igényel, mint Arany János életművének a kutatása.” /……ha az történne, amit mi javasoltunk, akkor ebben az alapítványban külön kalapba kerülnének a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok és az élettudományok.”

Orbán tudja?

Az MTA átalakításának az ötlete szerinte nem új elképzelés, az intézethálózattal kapcsolatos vita évtizedekkel ezelőtt kezdődött. Kitért az ügyben arra is, hogy mit gondol Orbán Viktor szerepéről, tud-e arról a kormányfő, amit Palkovics László csinál:

„Amikor például Pálinkás József vitt véghez igen komoly változtatást MTA-elnökként, és kutatócsoportokra alapozta az intézeti kutatást, nagyon sokan szidták érte” /………/ „Biztos vagyok benne. Olyan nincs, hogy a miniszterelnök ne tudna a miniszterei tetteiről ” /……./ ” Hogy az összessel egyetért-e, azt nem tudom, de hogy az iránnyal egyetért, és hogy a célt ő jelölte ki, az biztos.”

A sorosozással nincs gond…

A szervezet elnöke azonban beszélt másról is: szerinte a sorosozással nincs gond, mert az nem az értelmiségnek szól, és Mészáros Lőrinc gazdagodása sem visszatetsző. A kémikus hozzátette, még az ő köreikben is szoktak viták lenni a kormány mindent elsöprő Soros-kampányáról, ő maga pedig ilyenkor azzal érvel: kár ezen bosszankodni, hisz az egész úgysem az értelmiségnek szól:

„Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne.”

Igen egyszerűen elintézte a választ arra a kérdésre, nem zavarja -e a kormány propagandája:

„Nem kell olvasni. A Batthyány Körben is vannak, akiket idegesít, őket arra biztatom, hogy váltsanak csatornát, és ne olvassanak propagandát. /….. / Úgy gondolom, hogy a sorosozás esetében nem egy személy elleni akcióról van szó, hanem egy irányzatot egyetlen szóval jelölnek meg, és ez a legegyszerűbb.

Kormány-felelősség….van? Nincs?

Az elnök úgy fogalmazott, hogy ő el tudja viselni a sorosozást, de sok embert ismer, aki szerint sok. Érdekesen vélekedik arról, hogy felmenthető -e a kormány felelősség alól:

„Akkor nem mentené föl, ha Soros György személyét támadnák, de úgy gondolom, hogy nem ezt történik.”

Nem tisztünk minősíteni a Náray- Szabó által mondottakat. Úgy véljük, hogy mindaz amiről és ahogyan beszélt, olyan képet állít ki az országról, a regnáló hatalomról, az uralkodó osztályt kiszolgáló értelmiségről, amire nem igen lehetünk büszkék.

Ady több mint 100 évvel ezelőtt ezt írta:

„Néznek bennünket a kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni,zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felfortyanni bizonyos ezeréves múltkiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége, szeretett úri véreim? „

Ezt kérdezhetnénk mi is……

https://varosikurir.hu/agyura-verebbel-mta-ugyben-megszolalt-a-professzorok-batthyany-kore-is/