Kerítésen innen
Navracsics Tibor megválaszolta, ki győzött az EU-csúcson
Mindenki a szájíze szerint értékeli Európai Unió következő hétéves pénzügyi kerettervéről és ahhoz társuló gazdasági újjáépítési csomagot. Orbán világraszóló győzelmét hangoztatja, míg mások az unió győzelmét emelik ki.
Navracsics olvasata
Ma hajnalban, négy napi tárgyalás után az ötödik napon megszületett a megállapodás az Európai Unió következő hétéves pénzügyi kerettervéről és ahhoz társuló gazdasági újjáépítési csomagról- az ügyben Navracsics Tibor is megszólalt.
A volt uniós biztos az NKE honlapján tette közzé gyorselemzését a költségvetés elfogadásáról.
A hosszú és heves viták után záruló Európai Tanács ülés végén – amely közel kétezer milliárd euró sorsáról döntött – joggal tehetjük fel a kérdést: ki győzött?
– teszi fel a kérdést Navracsics.
„Bármennyire sablonosnak is tűnik, első és egyértelmű győztesnek magát az Európai Uniót tartom.
Azzal, hogy megszületett a döntés
az Unió jövőbeni finanszírozásáról és a bajba jutott tagállamok megsegítéséről, az Európai Uniónak sikerült elkerülnie a legrosszabbat, ami egy ilyen összetett és többnemzetű politikai rendszert fenyegeti: a tartós döntésképtelenséget”- írja a volt uniós biztos.
A magyar helyzet sajátosságai
„a győztesek közé sorolhatók a közép-európai országok, közöttük Magyarország is. Hazánk az eredetileg tervezettnél 3 milliárd euróval több pénzt kap, és ami a legfontosabb politikai célkitűzése volt a magyar delegációnak, azt is sikerült elérni. Egyrészt a megállapodásba a jogállamisági feltételrendszer jóval enyhébb megfogalmazással került be, másrészt pedig Magyarország ígéretet kapott a német elnökségtől, hogy annak mandátumának lejártáig, azaz december 31-éig – megfelelő magyar együttműködés esetén – lezárják a hetes cikk szerinti eljárást az ország ellen.”
Navracsics Tibor úgy fogalmaz, hogy
mindenki nyert tehát egy kicsit, de senki sem nyert meg mindent.
„Mégis, összesítve a legnagyobb győztesnek az uniós intézmények – közülük is a Bizottság és az Európai Tanács -, azok elnökei, valamint a francia-német együttműködés tekinthetők”- írja elemzésében.
Szerző
