Miért gáncsolja a Nemzetbiztonsági Bizottság Pegasus-ügyi ülését a Fidesz? – Jogbiztonság, vagy jogsértés
Megosztás
Szabó Máté Dániel jogásznak nincsenek illúziói. Ahogy fogalmazott, “sok esélyt nem látok sem vizsgálóbizottság alakítására, sem arra, hogy az ott feltárt információk széles körét megismerhetjük”. Magyarázata szerint ugyanis, abban egyetlen kormány sem érdekelt, hogy a saját felelősségét megállapítsák egy esetleges jogsértéssel összefüggésben, így amit megtehet ellene, azt meg is teszi.
Szabó Máté Dániel jogásznak nincsenek illúziói. Ahogy fogalmazott, “sok esélyt nem látok sem vizsgálóbizottság alakítására, sem arra, hogy az ott feltárt információk széles körét megismerhetjük”. Magyarázata szerint ugyanis, abban egyetlen kormány sem érdekelt, hogy a saját felelősségét megállapítsák egy esetleges jogsértéssel összefüggésben, így amit megtehet ellene, azt meg is teszi.
Pedig a törvény szerint egy ilyen vizsgálatot éppen akkor folytathat le a bizottság, “ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű működését észleli”, vagy ha ezeket jelzi az illetékes miniszternek, ám a miniszter vizsgálatával nem elégedett. A ténymegállapító vizsgálat során külön albizottság alakul, amely minden, az ügyben releváns irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet közreműködésre kötelezhet, ideértve az adatszolgáltatást, a megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettséget. Az egyébként, hogy a kormánypártok ódzkodnak a Pegasus-ügyben bizottsági üléstől vagy egy ténymegállapító vizsgálattól, arra utal, hogy takargatnivalójuk van. Bár a nyilvánosság számára a minősített adatok miatt zárt ülésről elvileg nem szivároghat ki semmi, az ülés jegyzőkönyvét pedig azonnal, hosszú időre titkosítják, a Fidesz alighanem joggal tarthat attól, hogy egy kormányváltás után a jegyzőkönyv vagy a ténymegállapító albizottsági jelentés minősítését feloldják, így minden kiderülne.
Az ilyen ténymegállapító vizsgálat egyébként nem túl gyakori. Az egyik ilyen eset volt 2014 végén az MSZP-s Simon Gábor ügye, aki a vagyonnyilatkozatában nem szereplő százmilliókat tartott egy bécsi bankban, ráadásul titokzatos bissau-guineai útlevelével Magyarországon is nyitott számlát. Az ő büntetőügyének nemzetbiztonsági vonatkozásairól az Alkotmányvédelmi Hivatal készített egy jelentést, de a testület kormánypárti tagjai további vizsgálódást tartottak szükségesnek, így meg is szavazták a ténymegállapító vizsgálatot-olvasható a hvg.hu-n.