Nemzeti Tüzép az új dohánybolt?

A „nemzeti dohánybolt”-biznisz remekül teljesített, hiszen alamizsnául szolgálhatott sok nem a tűz közelében, de még a melegében ácsingózóknak bizonyítandó, hogy nem maradnak azon a bizonyos útszélen és továbbra sincs más dolguk, mint megfelelően szavazni a választásokon, no meg „szájterjedelem” útján biztosítani minden betérőt arról, hogy ők se tegyenek másként. Úgy tűnik, újra-hasznosítja a bevált módszert a regnáló…..

Az exportra szánt építőanyagokat szabott árszinten vásárolná fel a kormány, az árukészletből pedig Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel

– derül ki a hvg.hu birtokába jutott építészeti törvény javaslatából.

A rendelkezések egy sor uniós alapelvvel és az alaptörvénnyel is ütköznek

A Magyar építészetről szóló törvény javaslata három jelenleg hatályos törvényt: az épített környezet alakításáról, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényt vonná össze. A társadalmi vitára még nem bocsátott javaslat az olyan általános és minden objektivitást nélkülöző célokon kívül, mint a polgári jó ízlés elősegítése és az életminőség javítása, elősegítené a települési zöldterületek megóvását vagy a tájépítészet szerepének erősítését. Legfőképp pedig olyan szabályozást kíván elérni, amely

„a magyar építésgazdaság fejlődését szolgálja és a magyar építőanyagok felhasználásának elsőbbségét teremti meg”.

Lázár lázálma…

A törvényjavaslat regisztrációs kötelezettséget ír elő

„az építőanyag behozatal és kivitel vonatkozásában, az export vonatkozásában az állam vételi és elővásárlási jogának meghatározása mellett”.

A regisztrációt a kivitelt és behozatalt megelőzően 30 nappal kell megtenni az érintett vállalatoknak, ennek elmulasztása szankciókkal járna

„a hatóságok erőteljes fellépése mellett”.

Ez a kötelezettség borítékolhatóan magával vonná a termelés akadozását is, hiszen teljes bizonytalanság alakulna ki, hogy az exportra szánt termékek valóban eljutnak-e oda, ahova a gyártó és a megrendelő szeretné. Emellett export csak olyan építési termékeknél lehetséges, amelyek esetében nincs importkitettsége az országnak. Ha pedig az építésgazdaságért felelős miniszter (azaz Lázár János) értesül arról, hogy az építőanyagok kivitele

„jelentős mértékben akadályozza, vagy ellehetetleníti a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését”,

legfeljebb egyéves exporttilalmat rendelhet el az adott termékekre. Bár a külkereskedelmi tevékenységhez nem kell az állam jóváhagyása, az export esetében vételi és elővásárlási jog illeti meg a – tervezetben nem részletezett – regisztrált alapanyagokra és termékekre. Azzal a kitétellel, hogy

ha egy adott termék esetében a kormány megszabott árszintet határoz meg, akkor a gyártó annyiért köteles eladni neki.

"A napelem az új dohánybolt?" - eddig 5,6 milliárd forintnyi közpénz landolt Tiborcz-partnernél!

Ismerős?

Itt jön képbe a kormány által február 21-én életbe léptetett, a

„gazdaság újraindítása érdekében fizetendő” kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet módosítása.

A módosítás a 3 milliárd forint fölötti forgalmú, Magyarországon égetett agyag és kerámia építőanyagokat gyártó cégek számára 90 százalékos járadékfizetési kötelezettséget írt elő, ha egy bizonyos árszint felett értékesítik termékeiket – ez az árszint a jelenlegi építőanyag-árakhoz képest jóval alacsonyabb. Magyarországon csak három ilyen cég van: az osztrák tulajdonú Wienerberger és Zalakerámia, valamint a francia hátterű Creaton. Ezeknek cégeknek így veszteségesen kell termelniük, míg az importot nem befolyásolja a rendelet, így önmagában az évek óta szorgalmazott cél, azaz az építőipar „magyarítása” ellenében hat.

Látszik tehát, hogy a kormány már rendeletileg előkészítette a terepet a törvény alkalmazására, a megszabott árszinttel kapcsolatban a törvényjavaslat ugyanis pont a rendeletre hivatkozik alapként: „az árszint fölött értékesítő vállalkozások (a gyártók mellett a kereskedők is) a kiegészítő bányajáradékhoz hasonló módon 90 százalékos járadékot lennének kötelesek befizetni az állam részére”.

A dohányboltok mintájára jöhetnek a Nemzeti Tüzépek

És hogy mit kezdene az állam a nyomott, de legalábbis a piaci ár alatt felvásárolt készletekkel? Természetesen teljesítené Lázár János építési miniszter álmát a magyar építőipar dominanciáját illetően, és állami tulajdonú Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel

„a magyarországi építőanyag-ellátás biztosítása érdekében”.

A kereskedések az egész ország területét lefednék, együttesen pedig Nemzeti Építőanyag-kereskedelmi Hálózatnak hívnák azokat.

Eperjes bánata: „nemzeti dohánybolt van, de nemzeti mozihálózat nincs..."

Államosítás?

A törvény a gyártás és az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítené, a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait pedig áfa-visszatérítéssel támogatná. A javaslat nem részletezi, hogy mi számít magyar tulajdonnak:

rosszmájú olvasat szerint az is elképzelhető, hogy a magyar piacot uraló három nagy, külföldi vállalat irányító többségét csavarná ki a kormány a tulajdonosok kezéből, cserébe a gazdaságos működés fenntartásáért.

A törvényjavaslat megágyaz annak a láthatóan kívánatos eshetőségnek is, ha a külföldi cégek a törvény hatására kivonulnak az országból.

„A magyar építőanyag-gyártás védelme és fellendítése érdekében” ugyanis az építőanyagokat gyártó gyárak eladása esetén az államnak elővásárlási jogot kell biztosítani (miután törvényileg lehetetlenítette el működésüket).

További részleteket ide kattintva olvashat.

Totális bukta Orbán harca a cafetéria ellen, lehet találgatni, hogy ki állja a cechet - 12,6 milliárdos a kártérítés

Lattmann Tamás olvasata

„Előre megyünk, nem hátra. A nemzeti Tüzép felé, ahol az államilag támogatott hitelből megvesszük a hatósági áras építőanyagot. Hatósági áras taxival. Miután vettünk hatósági áras cigarettát (már aki) a nemzeti dohányboltban, hatósági áras csirkét, tojást, lisztet az államközeli mamelukok által felvásárolt Auchanban, és megbeszéljük az esti programot az asszonnyal az állami tulajdonú Vodafone-on, ami meccsnézés a közpénzből épített stadionban, közpénzekből fizetett aranylábúak előadásában. Kihagytam valamit?”